Még nem dőlnek hátra a skót függetlenségpártiak

Lendületben vagyunk, de nem tekintjük lefutottnak a jövő csütörtöki népszavazást - így reagált a skót függetlenségi kampányt irányító Yes Scotland szervezet szóvivője az MTI-nek nyilatkozva hétfőn Glasgowban azokra az új közvélemény-kutatási eredményekre, amelyek szerint immár többségben vannak a Skócia elszakadását pártoló választók.

A legfrissebb felmérés szerint, amelyet a YouGov közvélemény-kutató cég végzett el a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív brit lap megbízásából, 51 százaléknyian voksolnának Skócia függetlenségére, és 49 százalék szavazna az elszakadás ellen. 

A skót kormányt irányító Skót Nemzeti Párt a hétfői skóciai sajtó értesülései szerint azonban elvégeztetett egy "belső" felmérést is, amely állítólag a függetlenségpártiak 8 százalékpontos előnyét mutatta ki. Stuart McDonald, a Yes Scotland szóvivője a kampányszervezet glasgowi központjában hétfőn az MTI-nek mindazonáltal kijelentette: a YouGov vizsgálata csak az egyik közvélemény-kutatás a sok közül, és a többi változatlanul a függetlenségpártiak támogatottsági hátrányát jelzi. Éppen ezért - bár a világszerte komoly feltűnést keltő YouGov-felmérés "bíztatást ad" a függetlenségi kampány aktivistáinak - semmi nem dőlt még el.

Az elszakadást pártolók felzárkózásának elsődleges tényezője McDonald szerint az, hogy a választók "elkezdtek utánanézni" a függetlenségellenes kampány, a Better together (Jobb együtt) érveinek. "Az újságírók állandóan azt kérdezik, hogy mi lesz az a nagy dobás, amely átfordítja a játszmát (...) mi azonban mindig azt mondtuk, hogy ilyesmi nincs, ez egy lassú folyamat, amely lépésről lépésre, beszélgetésről beszélgetésre halad, esetenként két-három-négy emberrel" - fogalmazott a szóvivő.

Túl sokba kerül?

De milyen érveket tud szembeállítani a Yes Scotland azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyek szerint Skóciának nagyon sokba kerülhet az elszakadás a világ hatodik legnagyobb gazdaságának tekintett Egyesült Királyságtól? Douglas McWilliams professzor, az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elnöke - aki maga is skót - az MTI-vel éppen hétfőn ismertetett tanulmányában közölte: becslése szerint a független skót állam megteremtésének közvetlen és azonnali induló költsége 2,4 milliárd font lenne, ami jelentős költségvetési terhet róna az alig 5 milliós ország kormányára. Mindemellett a CEBR elnökének számításai szerint a skót kormánynak 9 milliárd font névértékben új kötvényeket is ki kellene bocsátania kötelezettségei refinanszírozására, és nyilvánvaló, hogy a skót függetlenség gondolatával nemigen rokonszenvező adósságpiaci befektetők jókora kockázati felárra tartanának igényt - abban az esetben, ha egyáltalán megvennék az új ország állampapírjait. McWilliams professzor szerint mindezek figyelembe vételével előállhat az a "mélyen ironikus" helyzet, hogy Skócia már függetlensége első napján a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat.

Stuart McDonald ezekre az érvekre reagálva az MTI-nek kijelentette: pontosan ugyanannyi közgazdász jósol "ragyogó jövőt" a független Skóciának, mint ahányan arra figyelmeztetik a skótokat, hogy országuk csak nagy küszködés árán lenne képes talpon maradni. Skócia azonban egyike a leggazdagabb országoknak a világon, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) alapján az első húsz között szerepel, élelmiszeripara, gépipara világszínvonalú - mondta a Yes Scotland szóvivője. Nyilvánvalóan akadnának "nehézségek", de "ki tudná ezeket jobban megoldani, mint Skócia népe" - tette hozzá.

Mivel fizetnek?

Mivel fog azonban fizetni Skócia függetlensége első napján? Hiszen a brit kormány a kampány első pillanatától folyamatosan és mereven elzárkózik attól, hogy hivatalosan valutaunióra lépjen a független Skóciával, vagyis megossza vele a fontot. "Válás esetén nem szokás osztozkodni a bankszámlán és a hitelkártyán" - mondta a minap David Cameron brit miniszterelnök. Van-e az elszakadást pártolóknak B-tervük arra az esetre, ha nem tudják megnyerni Londont a hivatalos valutauniónak, és ezzel Skócia elveszíti a Bank of England - a brit jegybank - likviditási garanciáit, ami meredeken emelhetné a skót államadósság kockázati felárait? Stuart McDonald e felvetésre így válaszolt: "egy sor B-terv létezik", a Yes Scotland azonban "teljesen bizonyos abban", hogy Skócia továbbra is használhatja majd a fontot, akár hivatalos valutauniós megállapodás alapján, mivel ez ugyanúgy érdeke lenne az Egyesült Királyság fennmaradó részének, mint Skóciának.

Ha azonban ez nem sikerül, vannak-e tervek önálló skót jegybank létrehozására? A Yes Scotland szóvivője erre a kérdésre kitérően válaszolt, mondván: ő nem a skót kormány szóvivője, ezért nem tud ebben állást foglalni. Az alapállás azonban az, hogy függetlenné válás esetén a skót kormány tárgyalásokat kíván kezdeni Londonnal a hivatalos valutaunió kialakításáról - hangsúlyozta Stuart McDonald.

Kimaradt?