A felvidéki magyarok már szombaton voksolnak

Közel hatezer szavazóhelyiség nyílt meg szombaton reggel hét órakor Szlovákiában, és ezzel kezdetét vette az ország történetének harmadik európai parlamenti (EP) választása. Este tíz óráig szavazhat a szavazásra jogosult 4,3 millió szlovák állampolgár. Az urnákhoz várják a szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező más uniós állampolgárokat is.

Szlovákiának jelenleg 13 EP-képviselője van, köztük két magyar nemzetiségű: a Magyar Közösség Pártja (MKP) listáján Brüsszelbe jutó Bauer Edit és Mészáros Alajos. Szlovákia a jelenlegi kvóta szerint ismét 13 képviselőt küld az EP-be, a mandátumokért rekordszámú, 29 politikai párt és mozgalom 333 jelöltje küzd. A választási listák közül 21 - köztük az összes parlamenti párté - teljes, azaz 13 nevet tartalmaz.

Mivel az első szlovákiai EP-választáson 17, öt évvel később pedig 18 politikai párt vagy koalíció állított jelöltlistát, a mostani adatok azt jelzik, hogy a hagyományos politikai elit mellett egyre többen látnak lehetőséget az uniós politizálásban. Ugyanakkor a jelöltlistákat állító pártok csaknem kétharmada szinte vagy teljesen ismeretlennek számít, s ezt vélhetően tükrözni fogják a választáson elért eredményeik is.

Az EP-be való bekerüléshez 5 százalékos választási küszöböt kell elérni, erre 5-6 szlovákiai pártnak lehet esélye, köztük a magyar választók voksaira számító MKP-nak és a Most-Híd szlovák-magyar vegyes pártnak is. Az előző EP-választásokon a legtöbb mandátumot - ötöt - az akkori és jelenlegi baloldali kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szerezte meg. Felmérések szerint ezúttal is ők számíthatnak a voksok legnagyobb hányadára.

Noha a szombati szavazáson leadott voksok összeszámolását a választási bizottságok már néhány órával az este tízkor esedékes urnazárás után befejezik, a voksolás eredményeit csak vasárnap este 11 óra után teszik közzé, akkor, amikor az utolsó uniós tagországban is lezárult a voksolás.

Bár Szlovákiában az uniós tagság támogatottsága rendkívül magas - jóval meghaladja az EU-s átlagot -, az unió országai közül hagyományosan itt a legalacsonyabb a választási részvételi arány, felmérések szerint ezúttal is csak 20 százalék körül várható. Ez az alacsony részvételi hajlandóság a szavazás eredményeit is nagyban befolyásolhatja.

Szlovákiában az EP-választások kampánya az összes többi választási kampány közül a legkevésbé jelentősnek számít, így volt ez az előzőekben, és így van az idén is. A jelöltek és a pártok jelszavai általánosítóak voltak, s nem annyira uniós, mint inkább belpolitikai témákra vonatkoztak.

Kimaradt?