Közel hatezer szavazóhelyiség nyílt meg szombaton reggel hét órakor Szlovákiában, és ezzel kezdetét vette az ország történetének harmadik európai parlamenti (EP) választása. Este tíz óráig szavazhat a szavazásra jogosult 4,3 millió szlovák állampolgár. Az urnákhoz várják a szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező más uniós állampolgárokat is.

Szlovákiának jelenleg 13 EP-képviselője van, köztük két magyar nemzetiségű: a Magyar Közösség Pártja (MKP) listáján Brüsszelbe jutó Bauer Edit és Mészáros Alajos. Szlovákia a jelenlegi kvóta szerint ismét 13 képviselőt küld az EP-be, a mandátumokért rekordszámú, 29 politikai párt és mozgalom 333 jelöltje küzd. A választási listák közül 21 - köztük az összes parlamenti párté - teljes, azaz 13 nevet tartalmaz.

Mivel az első szlovákiai EP-választáson 17, öt évvel később pedig 18 politikai párt vagy koalíció állított jelöltlistát, a mostani adatok azt jelzik, hogy a hagyományos politikai elit mellett egyre többen látnak lehetőséget az uniós politizálásban. Ugyanakkor a jelöltlistákat állító pártok csaknem kétharmada szinte vagy teljesen ismeretlennek számít, s ezt vélhetően tükrözni fogják a választáson elért eredményeik is.

Az EP-be való bekerüléshez 5 százalékos választási küszöböt kell elérni, erre 5-6 szlovákiai pártnak lehet esélye, köztük a magyar választók voksaira számító MKP-nak és a Most-Híd szlovák-magyar vegyes pártnak is. Az előző EP-választásokon a legtöbb mandátumot - ötöt - az akkori és jelenlegi baloldali kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szerezte meg. Felmérések szerint ezúttal is ők számíthatnak a voksok legnagyobb hányadára.

Noha a szombati szavazáson leadott voksok összeszámolását a választási bizottságok már néhány órával az este tízkor esedékes urnazárás után befejezik, a voksolás eredményeit csak vasárnap este 11 óra után teszik közzé, akkor, amikor az utolsó uniós tagországban is lezárult a voksolás.

Bár Szlovákiában az uniós tagság támogatottsága rendkívül magas - jóval meghaladja az EU-s átlagot -, az unió országai közül hagyományosan itt a legalacsonyabb a választási részvételi arány, felmérések szerint ezúttal is csak 20 százalék körül várható. Ez az alacsony részvételi hajlandóság a szavazás eredményeit is nagyban befolyásolhatja.

Szlovákiában az EP-választások kampánya az összes többi választási kampány közül a legkevésbé jelentősnek számít, így volt ez az előzőekben, és így van az idén is. A jelöltek és a pártok jelszavai általánosítóak voltak, s nem annyira uniós, mint inkább belpolitikai témákra vonatkoztak.