Ismét megválasztották kormányfőnek a parlament szombati rendkívüli ülésén Orbán Viktort, aki azután két beszédet is mondott.

Igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP-, a Jobbik-, az LMP-frakció, valamint az Együtt-PM négy független képviselője, továbbá a független Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Orbán Viktor nem szavazott.

A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata volt szükséges. A kormányfő megválasztásával hivatalba lépett. Orbán Viktor - a történelmi zászlók előtt - letette esküjét, amit a képviselők állva hallgattak, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően Orbán Viktor beszédet mondott.

Háromharmad

Bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig "a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd", minden magyar szolgálatára törekszik - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott szombati beszédében, az Országgyűlésben. A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árpilis 6-i országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott.

Ideje dolgozni, most folytatódjon a tettek és a cselekvés korszaka - mondta a miniszterelnök. Úgy fogalmazott: a választáson kinyilvánított közakarat szerint jobb az ország számára a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újranyitni a korábbi vitákat. Mint mondta, a választók döntéséből a meddő viták lezárása iránti vágyat olvasta ki.

Magyarország középre tart

A tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd a kormány Európa-politikáját - mondta. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől kormányzásuk idején nem lesz kétség. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az ország ezen szövetségekben tag és nem túsz, és Magyarországnak megvannak a saját javaslatai.

A gazdaságpolitikai kapcsolatok kerülnek a külpolitika középpontjában, valamint a markáns nemzetpolitika. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Mint mondta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete. A gazdaságpolitikáról szólva közölte: folytatódik a keleti nyitás politikája és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében.

"Magyarország középre tart, Európa közepére" - jelentette ki, hangsúlyosan szólva a középosztály, a magyarok nagy többségének felemeléséről.

Orbán: ismét csatába kell mennünk!

Az európai parlamenti (EP) választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Fidesz-KDNP nagygyűlésen. A politikus miniszterelnöki eskütétele után úgy fogalmazott, "az ördög sohasem alszik", akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok, most Brüsszelben próbálják elgáncsolni, ugyanúgy, ahogy eddig tették. "Fájdalom, de ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most ebben a percben véget érnek. Ébresztőt kell fújnom! Két hét múlva választás" - hangoztatta Orbán Viktor.

Nagy ívű korszak körvonalai bontakoznak ki Magyarország előtt, de valósággá csak akkor tehetjük, ha minden egyes küzdelmet megvívunk - tette hozzá. A kormányfő szerint "a bukott baloldal" mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítsa az újságírókat, az uniós intézményeket, a bankokat, a kartelleket és a multikat. Készek arra, hogy Tavares-jelentéseket írjanak és hazugságokat terjesszenek Magyarországról - jegyezte meg.

Kilenc minisztériummal működhet a harmadik Orbán-kormány: a parlamentnek szombaton benyújtott előterjesztés szerint minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A javaslat szerint a Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel.Újdonság, hogy míg a Miniszterelnökség eddig államtitkárságként működött, a jövőben minisztériumként fog. Megszűnik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az igazságügy önálló tárcát kap. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát földművelésügyivé keresztelik, és változik a külügyi tárca neve is, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.