Az ukrán hatóságoknak meg kell akadályozniuk a március 16-i Krími népszavazást, különben a régió katonai támaszponttá válik, és a világ a harmadik világháború szélére sodródik - jelentette ki pénteki kijevi sajtóértekezletén Andrej Illarionov, az orosz elnök volt tanácsadója.

Szavait az UNIAN ukrán hírügynökség idézte. Illarionov szerint hiba abban reménykedni, hogy a referendumot követően valamilyen kompromisszum alakul ki. Az ukrán hatóságoknak a hátralevő 40 valahány órában ki kell gondolniuk, miképpen hiúsítsák meg a népszavazás megtartását, mert különben erőszakspirál alakulhat ki.

A népszavazással háború kezdődhet, éppen ezért szükséges megakadályozni az orosz és az ukrán nép háborúját, és - mint fogalmazott - "nem csak az övékét". Hozzátette, döntést kell hozni a Krímben maradt ukrán katonák kimenekítéséről, akiket most ostromgyűrűbe zárva tartanak, és akik a háborús cselekmények kirobbanása után hadifoglyokká válhatnak.

Etnikai tisztogatások kilátásban

Illarionov a Krím sorsáról szólva arra figyelmeztettet, ha ott harci cselekmények robbannak ki, akkor etnikai tisztogatások kezdődnek, amelyek elszenvedői nemcsak a tatárok és az ukránok, de a területen élő tősgyökeres oroszok is lesznek. A Krím egésze katonai támaszponttá válik, működéséhez nem lesz szükség arra a 2,5 millió emberre, aki jelenleg a félszigeten él.

Az egykori orosz elnöki tanácsadó óva intette az ukrán hatóságokat attól, hogy egy ilyen helyzetben elzárják a víz- és áramellátást, mert az csak felgyorsítja az etnikai tisztogatások bekövetkeztét. Főképpen azért, mert az a sík területeken élőket, leginkább a tatárokat és az ukránokat sújtaná.

A határok teljes lezárását javasolja

Oroszország próbálkozásairól, hogy a „megszállást" kiterjessze Ukrajna déli részére, a tanácsadó úgy vélekedett, hogy az ukrán hatóságoknak nem szabad késlekedniük a határok teljes lezárásával Oroszországgal. A válság diplomáciai rendezéséről szólva Illarionov kételkedett abban, hogy az orosz-ukrán viszony normalizálását Washington vagy Európa el tudja érni. „Az ukrán nép védelmének kérdését nem Washingtonban vagy Európában tárgyalva, hanem itt, Kijevben lehet elérni" - tette hozzá.

Magyarázata szerint amíg Ukrajna nem mutat hajlandóságot arra, hogy katonailag szembeszálljon az agresszorral, addig a NATO országok, az 1994-es budapesti memorandum aláírói - az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - nem nyújtanak katonai neki támogatást.

Az orosz politológus kiemelte, hogy Ukrajna legfőbb szövetségese a putyini rendszerrel szemben az orosz nép. Ezt a népet most „elbutítják és hamis érvekkel győzködik, de Ukrajnának kell kimutatnia az orosz hatóságok álnok és hazug jellegét" - fogalmazott az egykori orosz elnöki tanácsadó.