A tömeges megfigyeléseknek azonnal véget kell vetni, máskülönben az Egyesült Államoknak szembe kell néznie a következményekkel - közölte az Európai Parlament (EP) sajtóirodája szerdán, miután a strasbourgi plenáris ülés hathónapos vizsgálatot követően elfogadta az állásfoglalást az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos, tömeges adatgyűjtésről.

Megfelelő amerikai válasz hiányában a dokumentum kilátásba helyezi, hogy az EP megtagadja támogatását az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő úgynevezett transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségtől.

Az 544 igen, 78 nem és 60 tartózkodás mellett elfogadott határozat emellett annak a két megállapodásnak a felfüggesztését is kéri, amelynek értelmében az amerikai pénzügyminisztérium banki adatokhoz juthat hozzá, valamint amely alapján az európai adatvédelmi szabályok betartása mellett elkötelezett vállalatok megkaphatják uniós polgárok személyes adatait.

Az állásfoglalást előkészítő brit Munkáspárt EP-képviselője, Claude Moraes annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ez volt az egyetlen nemzetközi vizsgálat az ügyben.

„Edward Snowden leleplezéseire reagálnunk kellett. Remélem, hogy a következő parlament a reakciónkat felhasználva elfogad egy olyan adatvédelmi alkotmányt, amelyre mindnyájan büszkék lehetünk" - közölte a brit politikus.

Az EP-nek addig nem kellene jóváhagynia a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségi megállapodást az Egyesült Államokkal, amíg Washington teljes mértékben tiszteletben nem tartja az EU-ban érvényes alapvető jogokat - hangsúlyozza az állásfoglalás.

A banki adatokra vonatkozó, úgynevezett TFTP-megállapodással kapcsolatban a határozat rámutat, hogy fel kell tárni, hogy a megállapodásban szereplőkön kívül mások is hozzáférhettek-e az információhoz, és azt milyen célokra használták még fel. A fogyasztók személyes adataihoz hozzáférést biztosító úgynevezett "biztonságos kikötő" egyezményt az EP szerint mindaddig fel kell függeszteni, míg Washington nem javasol új, az EU adatvédelmi követelményeinek megfelelő új szabályokat a személyes adatok védelmére.

Az EP-állásfoglalás emellett nagyobb védelmet biztosítana azok számára, akik nyilvánosságra hozzák az ilyen megfigyelési ügyeket, visszaéléseket, ezen kívül pedig felszólítja az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Svédországot, Hollandiát és Lengyelországot, hogy tisztázzák a tömeges megfigyelésekben való állítólagos részvételüket.

Szerdán ezen kívül a képviselők az uniós polgárok személyes adatainak védelmére szolgáló erősebb biztosítékokról is döntöttek. Az EP sajtószolgálatának közleménye szerint az adatvédelmi szabályok megváltoztatásának köszönhetően az adatok tulajdonosai jobban kezükben tarthatják az adataik fölötti ellenőrzést, de az egységes uniós szabályozás az adatokat Európa-szerte mozgató cégek dolgát is megkönnyíti. A képviselők 100 millió euróra (átszámítva 31,3 milliárd forint), vagy az adott cég globális forgalmának öt százalékára emelték a szabályszegő vállalatokra kiróható büntetés maximális összegét.

Az Európai Parlament szerint egy külföldi vállalat csak akkor adhatná ki egy uniós polgár adatait, ha arról mind az érintettet, mind hazájának adatvédelmi hatóságát értesítette. Az EP által elfogadott szöveg minden uniós polgár számára szavatolná azt a jogot, hogy adatainak törlését kérje, valamint keretek közé szorítaná, hogy a vállalatok milyen feltételekkel használhatják profilalkotásra a birtokukba jutott adatokat.

„A vállalatoknak egyértelműen és érthetően kell megfogalmazniuk, milyen módon garantálják a felhasználók magánéletének tiszteletben tartását, és bármely személyes adatot kezelő szolgáltatónak ehhez előzetesen meg kell szereznie az adattulajdonos megfelelő tájékoztatás után adott, önkéntes és konkrét beleegyezését - olvasható az EP által kiadott közleményben.

Az Európai Unió úgynevezett rendes jogalkotói folyamatában mind az EP-nek, mind a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsnak rá kell bólintania a javaslatra, a tanács viszont még nem alakította ki közös álláspontját az adatvédelmi reform kérdéséről. Emiatt az EP-képviselők közül a téma mindkét felelőse, a német zöldpárti Jan Philipp Albrecht és a görög szocialista Dimitriosz Drucasz is bírálta a tagállamok képviselőit.