A rendőrség megtisztította az oroszbarát tüntetőktől a Donyeck megyei közigazgatási hivatalt csütörtökre virradóra. Az épületre ismét felvonták az ukrán zászlót - jelentette a joinfo.ua hírportál. A rendőrök hetven oroszbarát tüntetőt őrizetbe vettek.

Az épület "ostromát" korábban "hivatalosan" bejelentő Pavlo Hubarjov a Facebook-oldalán található közlések szerint nincs az őrizetbe vettek között. Korábban egyes ukrán hírportálok a rendőrségre hivatkozva azt jelentették, hogy őt is őrizetbe vették. Hubarjov szerdán "hivatalosan bejelentette a Donyeck megyei állami közigazgatási hivatal ostromát". Előleg közölte: népszavazást akarnak Donyeck megye státusáról és követelte, hogy őt nevezzék ki kormányzónak. Az állította, hogy az általa felállított "önvédelmi erők" elengedhetetlenek a város és a megye lakóinak védelméhez, és illegitimnek nevezte a kijevi hatalmat. Az épületben jelenleg a rendvédelmi erők tagjai tartózkodnak – jelentette a joinfo.ua.

Szerdán több száz oroszbarát tüntető másodszor is megszállta a megyei állami közigazgatás előzőleg bombariadóra hivatkozva kiürített épületét, s népszavazás kiírását követelte a többségében orosz ajkú kelet-ukrajnai Donyeck megye jogállásáról. A tüntetők behatoltak a tanácsterembe és a megyei kormányzó hivatalába, ahol orosz zászlót állítottak fel. Ezután több tüntető elindult a Lenin térre, ahol Ukrajna területi egységének megőrzésért tartottak egy másik tüntetést. A megmozdulás után a téren verekedés tört ki, az összetűzésben az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség értesülései szerint hét ember megsérült.

Az épületfoglalás ügyében már eljárást indítottak a hatóságok, a nyomozással az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei nyomozó osztályát bízták meg. Az SZBU eljárást indított "Ukrajna területi épségének megsértése" miatt is az ügyben.

Jacenyuk az orosz erők visszavonását sürgeti

Az orosz erőknek a Krím félszigetről történő visszavonását sürgette csütörtök délelőtt Brüsszelben az ukrán miniszterelnök. Arszenyij Jacenyuk azután nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével. A kijevi kormány vezetője a nap folyamán találkozik az EU-országok állam-, illetve kormányfőivel, akik az ukrajnai válság miatt tartanak rendkívüli tanácskozást az unió székhelyén. Délután Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral folytat megbeszélést. „Sürgetjük az orosz elnököt és az orosz kormányt, hogy azonnal vonja vissza erőit, és tartsa magát a nemzetközi megállapodásokhoz" - mondta az ukrán kormányfő Schulztól távozóban. Álláspontja szerint Oroszországnak nem lenne szabad figyelmen kívül hagynia az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának, Németországnak és Franciaországnak a válság enyhítését célzó erőfeszítéseit, s ehhez összekötő csoport megalakítását sürgette. "Választ várunk Oroszországtól, hogy kész-e az európai béke és stabilitás megőrzésére, vagy pedig provokációkat és feszültséget kíván szítani a két-, illetve többoldalú kapcsolatokban" - fogalmazott Jacenyuk az újságíróknak. A jelenlegi helyzetről azt mondta, hogy az orosz erők bénítják a krími ukrán egységeket, feszültséget provokálva.

Schulz úgy nyilatkozott, hogy újabb orosz lépésekről érkeznek hírek a Krímből, amelyek ha valósnak bizonyulnak, akkor tényleges veszélyt jelentenek. Az unió lehetséges válaszáról úgy vélekedett: ha lesznek szankciók Oroszországgal szemben, akkor azoknak pontosan célzottaknak kell lenniük, hogy reagálást váltsanak ki a másik félből.

Párizs: nem lesznek szankciók Oroszországgal szemben az uniós csúcson

Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az Európai Unió állam- és kormányfői nem fognak szankciókat bejelenteni az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország ellen a brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon, ugyanakkor "Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését" fogják követelni. "Szankciók majd csak akkor lesznek, ha a dolgok nem jó irányba haladnak. De épp most indulnak arrafelé" - fogalmazott a kormányfő csütörtökön a BFM hírtelevízióban. Hozzátette:  "Az ukránok demokráciában szeretnének élni. A megválasztott ukrán elnök elhagyta az országot. Van egy ideiglenes kormány és május 25-én választások lesznek, mert minél előbb választásokat kell tartani. És az európaiaknak és különösen Franciaországnak egy célja van: Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzése".

Románia ott akar lenni a rendezésére alakítandó tárgyalócsoportban. Ha az ukrán-orosz feszültségek rendezésére tárgyalócsoport alakul, abban Romániának is szerepet kell vállalnia - jelentette ki Traian Băsescu államfő csütörtökön, az ukrán válságnak szentelt uniós csúcsértekezletre indulóban. Országa ajánlkozását Băsescu azzal indokolta, hogy Ukrajnában 400 ezres román kisebbség él, Románia nem függ az orosz gáztól, s az uniós országok közül Romániához van legközelebb a Krím-félsziget, valamint egy másik befagyott konfliktusövezet, a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság. Úgy vélekedett, Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben, és Ukrajna területi épségének garantálásában elsősorban az ukrán szuverenitást biztosító 1994-es budapesti memorandum aláíróinak, az Egyesült Államoknak és Nagy Britanniának a felelőssége. (Az 1994-es budapesti memorandum aláírói - Oroszország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - kötelezettséget vállaltak arra, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi egysége és függetlensége elleni erő alkalmazásától. Cserébe Ukrajna lemondott nukleáris fegyvereiről.)