Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az RMDSZ két romániai parlamenti képviselője, Kerekes Károly és Markó Attila kétnapos tapasztalatcserén a belga egészségügy nyelvhasználat-jogi gyakorlatával ismerkedett Brüsszelben kedden és szerdán – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóirodája.

A program célja az volt, hogy sikerüljön elhárítani az akadályokat az RMDSZ törvénykezdeményezése elől, mely a nyelvi jogegyenlőséget kívánja megteremteni a román egészségügyben. Románia ratifikálta ugyan a kisebbségi nyelvhasználati jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, mégis akadályozza a többségi közösség részéről a politikai akarat hiánya, illetve a társadalmi szűklátókörűség a nyelvi jogok gyakorlatba ültetését.

A Belga Királyság egyelőre nem írta alá és nem ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját. Aláírta viszont, de nem ratifikálta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó Keretegyezményt. Ennek ellenére a belga főváros-régió területén a két államalkotó elem, a flamand és francia ajkú közösségek nyelvhasználati elvárásainak és jogainak napi gyakorlatán kívül a nemzetközi közösség jelenlétéből fakadó elvárásoknak is eleget kell tenni. Hogyan sikerül ezt megoldani? Kerekes Károly és Markó Attila Brüsszel Főváros-Régió Minisztériumának szakirányú tisztviselőinek irányításával a régió területén levő közkórházak mindennapi nyelvhasználati gyakorlatát tanulmányozták.

Rudi Janssens professzor, a flamand ajkú Brüsszeli Szabad Egyetem (VUB) tanára, az intézmény Információs és Dokumentációs Központjában a brüsszeli nyelvi helyzetet ismertette, majd részletesen bemutatta a kétnyelvűség bátorítása végett született, a brüsszeli közkórházakban létjogosultságot nyert kezdeményezéseket. 

Janssens professzor tanítványa, Antoon Cox doktorandusz kutatásai a kórházak sürgősségi szolgálatának nyelvhasználatát vizsgálják. A nyelvész-szociológus nagy érdeklődéssel hallgatta a romániai magyar küldöttség beszámolóját, és felajánlotta, hogy saját kutatótervét kibővíti a romániai magyar eset tanulmányozásával, mert következtetéseivel a magyar kisebbségi közösség ügyét szeretné szolgálni. Reményei szerint ehhez Brüsszel Főváros-Régió Minisztériuma részleges anyagi támogatást is nyújthat.

Brüsszelben öt, kötelező módon kétnyelvű kórház működik, ezek hálózata kilenc teleppel rendelkezik (Iris-hálózat). Freddy Iemans, humánerőforrás-igazgató elmondta, az intézményrendszerben egyre több az idegen ajkú orvos és ápolószemélyzet. A nemzetközi környezetben minden idegen ajkú szakembert fel kell készíteni minden beteggel való hatékony kommunikációra, ugyanakkor a flamand kisebbségi nyelv érdekeit is szem előtt kell tartani. Ezért esett választásuk a szakirányú képzésre, amelyet a munkahelyen, nyelvtanárok mindennapos, állandó jelenlétében és segítségével biztosítanak. A kezdeményezés és alkalmazott módszere olyan sikeres, hogy várakozólistán vannak a flamand nyelvet elsajátítani akarók.

Egészség Háza névvel a flamand nyelvű közösség nyelvi kényelmét, mindennapai nyelvhasználatát könnyítő hálózat is működik Belgiumban, nemcsak a Főváros-Régió területén, hanem Flamandföldön is. Myriam Verkouter, a brüsszeli egység vezetője elmondta, hogy a korábbi, szigorúan szabályozott, defenzív nyelvpolitika helyett ma már offenzív jellegűnek minősíthető a tevékenységük. Kifejtette, hogy a romániai magyarokkal szemben a flamandok előnye az, hogy nyelvüknek hivatalos státusa van, az ország törvényhozásában erős támaszuk a kóta-rendszer, ráadásul közösségük gazdag. Maguk teremthették tehát meg nyelvük használatának feltételeit és eszközeit, konkrétan az adminisztráció minden területén szükséges formanyomtatványok flamand változatától kezdve az oktatásrendszerük minőségi jellegét biztosító iskolahálózatokig.

Frühling János, radiológus és onkológus professzor, a Jules Bordet rákkutató Intézet nyugalmazott igazgatója a Belga Királyi Akadémia székhelyén, főtitkári minőségében fogadta az RMDSZ képviselőit. Biztosította vendégeit, hogy szívesen támogat minden kezdeményezést, ami a romániai egészségügy kétnyelvűségének megalapozását elősegíti. E cél érdekében, elfoglaltsága ellenére, felkérésre maga is tarthat szakmai előadásokat Erdélyben. Saját karrierje során alkalma volt megtapasztalni, mennyire fontos a nyelvi kérdés, hiszen a beteg szavának pontos értelmezése a jó diagnózis feltétele.

"A tapasztalatcsere megszervezésével szeretnék segíteni az erdélyi magyar közösségnek, hogy minél hamarabb sikerüljön végre az otthoni egészségügyi rendszerben is érvényesíteni nyelvi jogainkat. A találkozók során Kerekes Károly és Markó Attila kollégáim betekintést nyertek Brüsszel Főváros-Régió egészségügyi rendszerének ténylegesen kétnyelvű működésébe, amely egyértelműen a régió kormányának pozitív hozzáállása révén teljesedhetett ki"- nyilatkozta Sógor Csaba.

Az RMDSZ képviselői azt tapasztalták, hogy ha felismerik a beteg érdekeinek elsőbbségét, akkor ennek felül kell múlnia a politikai csatározásokat, és előtérbe kerül az egészségügy hatékonysága és eredményessége. A Szövetség képviselői kifejtették: céljuk, ha a flamand közösség nyelvhasználati politikájában megismert egyszerű, józan érvekkel nyomatékosítva saját érvrendszerüket, sikerüljön meggyőzni a román döntéshozókat, hogy a magyar nyelv használata az egészségügyi ellátásban nem a románság ellen irányul, hanem kizárólag a beteg javát szolgálja. Az RMDSZ örömmel fogad minden olyan szakembert, aki tapasztalatát kész megosztani, hogy további szakmai érveket biztosítson a romániai magyarok kisebbségi nyelvi jogának biztosításához az egészségügyben is.