Németh Zsolt szerint az elmúlt években javult a magyar kormány nemzeti érdekérvényesítő képessége nemzetpolitikai szempontból. A magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: 2-3 mandátum sorsát befolyásolhatják érdemben a határon túl várható szavazatok, a magyar parlamenti választáson ugyanis 70-80 ezer szavazatra lesz szükség egy mandátum megszerzéséhez.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) külügyi és jogi szakbizottsága csütörtökön tartotta ülését, és ezt követően Németh Zsolt sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt három-négy év egyik legjelentősebb nemzetpolitikai fejleménye, a honosítás volt. Ezzel kapcsolatban a közeljövőben a magyarországi választások és a regisztráció miatt több komoly feladatot kell még megoldani, különösen a magyar külképviseleteknek - mutatott rá.

Hangsúlyozta: az elmúlt években a magyar kormány nemzeti érdekérvényesítő képessége nemzetpolitikai szempontból érzékelhetően javult, Magyarország „jobban teljesít a határon túli magyarok irányába is”. Sikerült konkrét eredményeket elérni, a szomszédságpolitikát sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatrendszer jellemzi - mondta.

Németh kifejtette: Románia esetében nem történt olyan intézkedés, amely az ott élő magyarok helyzetében visszalépést jelentene. Szlovákiával kapcsolatban pedig „örvendetesen beállt egy pozitív csend a nemzetpolitika vonatkozásában”.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt években több, a határon túli magyarok életét befolyásoló nagy volumenű fejlesztés történt, például felsőoktatási stratégiai megállapodásokat kötöttek.

Mint mondta, a MÁÉRT tavalyi útmutatása alapján a Külügyminisztérium úgynevezett jószomszédsági csomagtervet állított össze, amelyben a határon túli magyarokkal kapcsolatos projekteket foglalták össze, felmérték a gazdasági, mezőgazdasági, biztonsági, kulturális, oktatási együttműködéseket, továbbá felvázolták, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetés lehetőségeit hogyan aknázhatnák ki.

Az államtitkár arra is kitért, hogy több országban is folynak közigazgatási reformmal kapcsolatos egyeztetések, és Magyarország azt szeretné, ha „magyarbarát” közigazgatási rendszerek jönnének létre.

A nyelvi jogok szabályozásával kapcsolatban megjegyezte: katasztert készítenek annak felmérésére, hogy az egyes közösségeknek milyen nyelvi jogaik vannak.