Veszélybe kerültek a Felvidéken a kis létszámú magyar iskolák?
Közös indítványt fogalmaztak meg a felvidéki magyarság politikai és civil érdekképviseletei a szlovák oktatási tárca által előkészített, a kis létszámú - többnyire vidéki - iskolák jelentős részének leépítését is előirányzó jogszabály visszavonására. Erről hétfőn Pozsonyban tájékoztattak az érintett szervezetek képviselői.
A közös indítvány elfogadására a szlovák szaktárca reformelképzeléseiről hétfőn folytatott egyeztetést követően került sor. Az egyeztetésen a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ), a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének (SZMSZSZ), a legnagyobb felvidéki magyar kulturális egyesületnek, a Csemadoknak a képviselői, valamint a Magyar Közösség Pártjának (MKP) és a Most-Híd pártnak a szakpolitikusai vettek részt.
A felvidéki magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy Érsek Árpád, a Most-Híd parlamenti képviselője a pozsonyi parlament kedden kezdődő ülésén indítványozni fogja a szaktárca által előterjeszteni kívánt törvénymódosítási tervezet visszavonását, arra hivatkozva, hogy az nem kellőképpen kidolgozott. Arra az esetre, ha e szándékuk nem járna sikerrel, a szervezetek az említett minisztériumi javaslat módosítását fogják indítványozni.
A Dusan Caplovic vezette szlovák szaktárca által előkészített oktatási reformcsomag részét képező törvénytervezet leginkább vitatott része, hogy olyan minimális osztálylétszámokat vezetne be, amelyek a gyakorlatban a kevés diákot befogadó vidéki általános iskolák jelentős részének megszűntetéséhez vezetnének. A módosítás Szlovákiában közel négyszáz ilyen intézményt érinthet, ezek közül mintegy száz magyar tannyelvű iskola.
"Ez a törvény több szempontból is veszélyes, részint mert igazságtalan, részint pedig mert nem olyan alapos elemzés után született meg, amelyre támaszkodni lehetne" - mondta a vitatott jogszabályról Szigeti László, az MKP szakpolitikusa utalva arra, hogy a törvényről korábban folytatott egyeztetésük során a szaktárca képviselői nem tudtak valós számokon alapuló hatástanulmánnyal előállni, s azt főként csak a takarékoskodás szempontjaival indokolták.
A hétfői egyeztetésen résztvevő szervezetek képviselői szeptember elején már egyeztettek a vitatott törvényről a szaktárcával. Akkor ugyan semmiben sem sikerült megegyezniük, de a minisztérium a párbeszéd további folytatására tett ígéretet. Azóta újabb találkozóra nem került sor.