A cianidos nemesfém-bányászati technológiáról vitáztak az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságának tagjai az Európai Bizottság képviselőivel szerdán az EP brüsszeli épületében. Miközben Victor Ponta román miniszterelnök attól tart, hogy a kitermelés elutasítása rossz fényt vetne az országra, addig az EP-ben felszólalók egyöntetűen a verespataki beruházás ellen foglaltak állást.

A téma napirendre vételét a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, aki azt akarta megtudni az EB képviselőitől, hogy az uniós végrehajtó testület miért nem kezdeményezte a megszabott 2011-es határidőig a cianidos bányászati technológia teljes körű betiltását, ahogyan arra 2010-ben az Európai Parlament határozatban felszólította. Bánki szerint az EB-nek sokkal komolyabban kellene vennie egy olyan közvetlenül választott testület döntéseit, amely immár 500 millió embert képvisel.

Az Európai Bizottság megjelent képviselője elmondta, hogy a brüsszeli testület egyáltalán nem késlekedett, hanem világosan állást foglalt az ügyben, és álláspontja továbbra is változatlan. A bizottsági tisztviselő tanulmányokra hivatkozva ismertette is ezt az álláspontot, mondván: a cianidos technológia helyett alkalmazható eljárások vagy gazdaságilag életképtelenek, magyarán túl drágák, vagy még a cianidos eljárásnál is veszélyesebbek.

"A cianidos technológia betiltása a jelenleg is folyó aranykitermelés leállításával és az aranybányászat európai betiltásával lenne egyenértékű" - fogalmazott az uniós tisztviselő. A környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó főigazgatóság munkatársa arra is rámutatott, hogy az EU-ban a világ aranykitermelésének egy százaléka zajlik, és a cianidos bányászat a legelterjedtebb a világon, Finnországban és Svédországban is alkalmazzák továbbá, hogy a 2000-es tiszai ciánkatasztrófát követően született, a bányászati hulladékokról szóló uniós irányelv szigorú szabályokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy milyen maximális ciánkoncentrációjú zagyot milyen feltételek mellett lehet tárolni és hogyan. A bizottsági tisztviselő arra is kitért, hogy ezen szabályok szerint a nagybányai gátszakadással végül a Tiszába jutó zagynál jelenleg kétszázszor hígabb kell, hogy legyen minden ilyen bányában tárolt hulladék. A tisztviselő arra is utalt, hogy ezt az irányelvet a miniszterek tanácsa és az EP annak idején úgynevezett együttdöntéssel fogadta el, vagyis az EP-nek a tagállamok kormányaival azonos beleszólása volt a jogszabály megalkotásába.

Ha a társjogalkotó úgy ítéli meg, hogy ez a technológia számára elfogadhatatlan, akkor az irányelvben be kellett volna tiltania ennek az eljárásnak az alkalmazását - fogalmazott a bizottság képviselője, aki szerint az irányelv elfogadása annak idején azt jelentette, hogy az EU ezeknek a szigorú szabályoknak a betartásával engedélyezi a ciános nemesfém-kitermelést.

Bánki ezzel a válasszal egyáltalán nem volt elégedett. A fideszes politikus szerint az EB ezzel ismét azt bizonyította be, hogy nem az európai emberekért dolgozik, "különösen nem a magyarokért". Bánki szerint a verespataki bánya ügye elsősorban Románia és Magyarország problémája, a verespataki bánya ugyanis szerinte a sokkal nagyobb katasztrófa kockázatát jelentené, mint amekkora 2000-ben történt. Bánki szerint ez vállalhatatlan, ezért a bánya megnyitását meg kell akadályozni.

Bánki a bizottságban arra is kitért, hogy Verespatakon 250 millió tonnás zagytározó épülne egy 180 méter magas völgygát mögött.

"Nincs arra garancia, hogy évtizedeken keresztül kellő biztonsággal meg tudják védeni azt a tározót, és hogy a zagy nem kerülhet ki a tározóból" - hangoztatta Bánki, aki szerint ez nem kizárólag Románia belügye, noha a bizottság arra hivatkozik, hogy a bányászati engedélyek kiadása tagállami hatáskör.

Teljes mértékben egyetértett fideszes kollégájával a bizottságban a szocialista Tabajdi Csaba, aki tényfeltáró küldöttség indítását sürgette Romániába. Az EB-től pedig azt várja el, hogy mivel a cianidos technológián belül is többféle eljárás létezik, kérje számon a román kormányon, hogy a bányában a biztonságosabbat alkalmazza, kényszerítse rá a bányavállalatot környezetvédelmi felelősségbiztosítás megkötésére, ami garanciát jelentene az esetleges környezeti károk helyreállítására. A 25 millió dolláros kötelezettségvállalás a bányavállalat részéről Tabajdi szerint egyszerűen nevetséges.

"Az Európai Bizottság ne bújjon el a jogszabályok mögé, hanem érdemben vizsgálja meg a konkrét esetet annak minden környezetvédelmi kockázatával együtt" - követelte a szocialisták EP-küldöttségének vezetője.

A vitában román, finn és német képviselők is felszólaltak. Kivétel nélkül a beruházás ellen foglaltak állást. A román néppárti Elena Antonescu szerint kevés ennél vitatottabb projekt van, a verespataki beruházásnak a puszta mérete is kérdőjeleket vet fel, hiszen csaknem négyezer embernek kellene elhagynia a lakhelyét, több mint egy tucatnyi települést érint az ügy, és bármit mond is a beruházó, a bánya megnyitása szakértők szerint kizárt, hogy ne érintse súlyosan a tájat és a környezetet. A finn zöldpárti Satu Hassi szerint nem lehet kizárólag a költséghatékonyság alapján eldönteni, hogy a cianidos technológia a legjobb. Tőkés László szerint pedig az Európai Bizottság megkerüli az alapkérdést, vagyis, hogy ér-e valamin az EP több mint 80 százalékkal elfogadott határozata.

Az Európai Bizottság jelenlévő képviselője rámutatott, hogy az EB dolga az uniós jog betartatása, és tájékoztatást kértek a projekt részleteiről a román hatóságoktól, de egyelőre még nem kaptak választ a kérdéseikre.