Kemény bírálatokat is kapott és petíció is indult annak a törvénytervezetnek a visszavonására, amely alapjaiban alakítaná át a gyerekpénz rendszerét: hároméves korig kiterjesztené a jelenleg kétéves korig járó 719 lejes gyerekpénzt, óvodások is kaphatnának szociális ösztöndíjat, ugyanakkor megemelné, ám feltételekhez is kötné a juttatás egy részét, bevezetve a jelenléti ösztöndíjat. A javaslat bírálói többek között azt emelik ki, hogy a gyerekpénz eszköz az esélyegyenlőségért, a gyerekek alapjoga, és ez sérül azzal, ha jelenléthez és tízes magaviseleti jegyhez kötik a támogatást. A másik gyakori érv, hogy épp a szegénységben élőket fogják sújtani a feltételek felállításával, hisz nekik nehezebb óvodába, iskolába járni. Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, a törvény kezdeményezője szerint viszont épp a mélyszegénységben élőknek biztosítana több támogatást az új rendszer, és teremtene velük szemben méltányosabb feltételrendszert, valamint eszközt is adna a tanintézményeknek az iskolai agresszióval szemben. A tervezet fő célja az iskolaelhagyás megállítása, a 3-6 évesek óvodai oktatásának elősegítése, ami a szakemberek szerint alapvető fontosságú és pótolhatatlan.

Jelentősen átalakulna a 2027-2028-as tanévtől a gyerekpénz rendszere, amennyiben elfogadják az erről szóló április végén benyújtott törvénytervezetet. Jelenleg 292 lej a gyermekpénz a 2-18 éveseknek, és 719 lej a két év alatti egészséges gyerekek esetében. Négy fő újdonságot hoz, négy eleme van a tervezetnek kezdeményezője, Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő szerint, aki a parlament oktatási bizottságának alelnöke.

719 lej hároméves korig

 „Az egyik elem a legkisebbeket érinti. A 0-2 éves korosztálynak jelenleg 719 lej jár havonta, ezt kiterjesztenénk a 2-3 év közöttiekre is, akiknek jelenleg 292 lej jár” – ismertette a jelentős módosítást Szabó Ödön a Maszolnak. Ezáltal „250 százalékkal emelnénk meg a kettő és három év közötti gyerekeknek a támogatást” – emelte ki.

Mivel nagyon sok településen nincs bölcsőde vagy nincs elég hely, az óvodába pedig csak akkor íratható be kétévesen a gyermek, ha van üres hely a kiscsoportban, így az édesanyának vagy gyerekfelvigyázót kell fogadnia, vagy otthon maradnia, ezért javasolják, „hogy a gyerekpénz ne csökkenjen a gyermek kétéves kora után sem”, magyarázta a képviselő.

Járhat szociális ösztöndíj, ha már kötelező a kiscsoport

A tanügyi törvény értelmében kötelező az oktatás hároméves kortól 18 éves korig: azaz az óvoda és a középiskola befejezése is kötelező – mutatott rá Szabó Ödön. Kérdésünkre elmagyarázta, hogy a tanügyi törvény az óvodát is kötelező oktatási szintre emeli, de a bevezetése fokozatos: évekkel ezelőtt a nagycsoport lett kötelező, majd a középcsoport, és következik kiscsoport. „Így amikor az ösztöndíj-rendszert átalakítjuk, akkor már ahhoz az állapothoz igazítjuk, ami a tanügyi törvényben szerepel, azaz, hogy az óvoda kötelező. Mivel a kötelező oktatási szintek közé bekerült az óvoda, ennek megfelelően úgy értékeltük, hogy a szociális ösztöndíjrendszert – amely jelenleg a 0-12 osztályokra vonatkozik –, kiterjesztjük az óvodai szintre is” – fejtette ki a képviselő.

Úgy véli, ez a mélyszegénységben élőknek is nagy segítség lehet, hogy nemcsak iskolás, hanem már óvodás kortól jogosultak lehetnek szociális ösztöndíjra. „Onnantól kezdve, hogy mi kötelezzük a gyereket, hogy járjon iskolába, az államnak mellé kell tennie minden egyes oktatási szintnél a szociális támogatást, hogy aki rászorul, az kapjon támogatást” – érvelt Szabó Ödön. Hozzátette, a szociális ösztöndíj jelenleg a jelenléthez és a magaviseleti jegyhez van kötve, megjegyezte, a sokat bírált javasoltuk, a „jelenléti ösztöndíj” feltételei is ugyanezek lennének, így valójában nem hoznak újdonságot, mindössze kiterjesztik a feltételeket.

350 lejes gyerekpénz és jelenléti ösztöndíj

Ez utóbbi: a jelenléti ösztöndíj a harmadik, és legvitatottabb pontja a törvényjavaslatnak, ugyanis átalakítanák a gyerekpénz utalásának jelenlegi rendszerét úgy, hogy „kétirányú kifizetés történne”. „A jelenlegi 292 lejes támogatást 20%-kal megemelnénk 350 lejre, és a 350 lejt két kifizetési keretből biztosítanánk, két minisztériumon keresztül történne. Bevezetésre kerülne a jelenléti ösztöndíj: ami 250 lej, ezt az oktatási minisztériumon keresztül kapná a gyermek, egy 100 lejes támogatás pedig maradna a munkaügyi minisztériumnál” – magyarázta el. Ez utóbbi mindenkinek járna.

Hozzátette, míg ma 292 lejt kap egy óvodás, az új rendszerben – az emeléssel és szociális ösztöndíjjal együtt – 650 lejt is kaphat havonta egy kisgyermek, amennyiben jár óvodába. Ha nem, akkor csak 100 lejt kapna.

Ha kimarad az óvoda, az behozhatatlan

Az, hogy működnek a pénzügyi ösztönzők, arra van pozitív példa, mondta el Szabó Ödön. Mint kifejtette, egy mélyszegénységgel foglalkozó civil szervezet indított el 2011-ben támogatási programot azzal a céllal, hogy elősegítsék a gyermekek óvodai oktatásban való részvételét: jelenléthez kötötten pénzbeli támogatást adtak azoknak, akik a gyerekeiket óvodába járatták. A program annyira jól működött, hogy 2015-ben törvényerőre emelkedett (2015/248) az UNICEF támogatására, és ennek értelmében jelenleg is működik.  „Az akkori statisztikák alapján megnövekedett az óvodába járók száma” – mutatott rá. Hozzátette, azonban ma ez már nem elég motiváló ok arra, hogy a gyerekek járjanak óvodába.

Kiemelte, nagyon fontos az óvoda a gyerekeknek, hisz tanítónők visszajelzései szerint, azok a gyerekek, akik jártak óvodába, fejleszthetők az iskolába lépés első pillanatától, ugyanakkor „az összes nemzetközi tanulmány azt mutatja, hogy amennyiben kimarad a gyermek életéből az óvodai oktatás, ezt a hátrányt nem lehet már a kötelező oktatás többi szintjén behozni”.

Bírálók, petíció és támogatók

A törvényjavaslat ellen bíráló hozzászólások érkeztek főként a közösségi médiában, de a szenátus oldalára is, petíció is indult, hogy vonják vissza a javaslatot, kifogásolva, hogy jelenléthez és magaviseleti jegyhez köti a juttatást. A jelenléttel kapcsolatos bírálatra Szabó Ödön kiemelte: azoknak, akik szerint a mélyszegénységben élők támogatását nem lehet ezektől függővé tenni, az a válasza, hogy a most érvényben lévő törvény szerint is a szociális ösztöndíjhoz feltétel a jelenlét és a tízes magaviseleti jegy.

„Más nem történne a jelenléti ösztöndíj bevezetésével, mint a már meglévő szabályozás bevezetése erre a típusú ösztöndíjra is. Nem hoztunk új elemeket, hanem azokat a feltételeket vezetnénk be a jelenléti ösztöndíj esetében is, amivel korábban a szakma egyetértett” – mutatott rá. Kiemelve, a szociális ösztöndíj feltétele is a jó magatartás.

Elmondta, sok pozitív visszajelzést is kapott már, pontosan azoktól, akiket érinthet a módosítás, jelezték, hogy örülnek neki, mert úgy érzik, hogy végre meg lesz megbecsülve az, aki a törvényt betartja, hisz az oktatás nem fakultatív. Mint mondta, arról számoltak be neki szülők, hogy hátrányos környezetben, mélyszegénységben élnek, ám a gyerekeik minden reggel iskolába mennek, míg a szomszéd házból nem mennek. „Elmondták, hogy nem helyes, mert a gyerekeik azt kérdezik, hogy nekik miért kell, ha a szomszédból nem járnak” – mondta, Úgy véli, jó ösztönző lehet majd a jelenléti ösztöndíj, hiszen egyazon környezetben élőknek azt mutatná, hogy akik betartják a törvényt, azok jelentősen jobban járnak azzal, hogy törvénykövetők, és törődnek a gyerekeik jövőjével.

A kezdeményezés ellen indított petíció kapcsán elmondta, azt várná el, hogy a kezdeményezői olvassák el a törvényt, hiszen olyan visszajelzéseket kapott, hogy a törvénynek vannak nagyon jó részei, épp ezért kár lenne az egészet visszavonni a jó részekkel együtt. Lehet viszont módosító javaslatokat megfogalmazni, – hisz közvitán van a tervezet – „többek között civil szervezetek is a közvita keretében a parlament honlapjára feltehetnek véleményeket, módosító javaslatokat. Amelyek megfelelőek, azokat hajlandó vagyok támogatni. A cél egy széles társadalmi bázis”.

Arra is kitért, a közösségi médiában a javaslatról közzétett magyarázó videói alatt sokan reagáltak, többnyire pozitívan, és volt néhány durván hozzászóló. „Mindenkinek válaszoltam. Akivel sikerült beszélni, azok egy jó része megértette és támogatóan viszonyult a javaslathoz, egy másik része nem. Elmondható, hogy magas a társadalmi támogatottsága ennek a kezdeményezésnek” – tette hozzá. Mint mondta, a pedagógusok nagy többsége is jónak látja a törvénytervezetet.

2027 előtt nem lépne életbe

Elmondta, továbbra is szívesen várják a javaslatokat, hiszen ez egy tervezet, és módosítható. Amennyiben elfogadásra kerül, a 2027-28-as tanév őszétől lépne életbe.

Arra a kérdésünkre, hogy meglesznek-e a szállítási lehetőségek, főként az óvodások esetében, hogy a gyerekek eljussanak a tanintézetekbe, Szabó Ödön elmondta, erről volt már egyeztetés a szakminisztériummal. „Van egy elképzelés, de nyilván először el kell jutnunk odáig, hogy ebből esetleg törvény legyen” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mennyire esélyes, hogy jóváhagyást kapjon a gyermekpénz és jelenléti ösztöndíj megemelése azok után, hogy második éve az inflációhoz sem igazítja az állam, elmondta: a törvényt nem egy ilyen gazdaságilag nehéz évben vezetnék be, mint az idei, hanem 2027-től jönne a plusz teher, és akkor is csak az utolsó 3 hónapban terhelné a költségvetést.

Olyan véleményeket is lehetett olvasni, hogy a pedagógusokra helyez nyomást ez a módosítás is, hiszen a magaviseleti jegyről ők döntenek. Ennek kapcsán Szabó Ödön elmondta, úgy gondolja, az oktatási intézményekben tapasztalható agresszió ellen kell legyen a pedagógusoknak eszköze. Jelenleg nincs igazán következmény azon túl, hogy kisebb a magaviselet jegye a diáknak. Kiemelte, legsúlyosabb esetben is csak felfüggeszteni lehet a diákot, kicsapni az iskolából nem, hiszen kötelező az oktatás.

Szabó Ödön szerint idén még nem jut el a végszavazásig a javaslat, így még jó néhány hónapig lehet róla vitázni, módosító javaslatokat tenni.