A 3 és 18 év közötti gyermekek számára az állam által folyósított gyermekpénzt két részre osztanák, ugyanakkor nagyobb lenne a végső összeg – a parlamenthez benyújtott, RMDSZ-es kezdeményezésű törvényjavaslat szerint. A kezdeményezés szerint egy 100 lej összegű részt minden gyermek megkapna, míg a másik, legfeljebb 250 lej összegű rész kifizetését az iskolai jelenléthez és a magatartási jegyhez kötnék.

Az indítvány a jelenlegi 292 lejes fix családi pótlékot, a minden 3 és 18 év közötti gyermeknek járó gyermekpénzt 100 lejre csökkentené. A garantált összeg mérséklése azonban nem a gyermekenkénti teljes költségvetés megvágását jelenti, hanem az alapok átcsoportosítását egy új oktatási ösztönző mechanizmusba: úgynevezett jelenléti ösztöndíjba, számol be a Digi24.

A javasolt rendszer szerint a jelenlegi pótlékból fennmaradó 192 lejt feltételhez kötött ösztöndíjjá alakítanák át, amelyhez az állam további mintegy 50 lejes kiegészítést adna. Így az egy tanuló által havonta kapható teljes összeg 292 lejről 350 lejre emelkedne, feltéve, hogy a diák aktívan részt vesz az oktatási folyamatban.

Az ösztöndíj odaítélése szigorúan a tanuló magaviseletéhez kötött, ellentétben a 100 lejes alapösszeggel, amelyet helyzettől függetlenül minden gyermek megkap, a 250 lejes ösztöndíjat csak azok a diákok kapnák meg, akiknek a tanév végén 10-es a magaviseleti osztályzatuk, vagy alsó tagozaton „kiváló” minősítést kapnak.

Az összesen 250 lej értékű jelenléti ösztöndíjat nemcsak az iskolásoknak, hanem az óvodásoknak is odaítélnék, kiterjesztve ezzel a korai oktatást elősegítő ösztönzőket. A hátrányos helyzetű térségekben óvodába járó gyermekek akár 500 lejes támogatást is kaphatnának, ezzel ösztönözve az óvodai részvételt. Ez a módszer az iskolakerülés visszaszorítását célozza, és a családok felelősségvállalását sürgeti a kiskorúak iskolai előmenetelével kapcsolatban. Románia az uniós ranglista élén áll az iskolaelhagyás tekintetében: 2023-ban a korai iskolaelhagyók aránya 16,6% volt.

Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő, a parlament oktatási bizottságának alelnöke, a tervezet kezdeményezője az Edupedu.ro-nak elmondta, az óvodáskorú gyermekek esetében a támogatás akkor is odaítélhető, „ha havonta legfeljebb öt nap igazolatlan hiányzásuk volt”.

A projekt kezdeményezői azzal indokolják a pénz felosztását és azt, hogy a 250 lejes összeg kifizetését az iskolai jelenléttől teszik függővé, hogy 2006 óta – amikor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy jogellenes a gyermekgondozási támogatás kifizetését az iskolai jelenléttől függővé tenni – nőtt az iskolaelhagyás aránya. Mint Szabó Ödön fogalmazott, „pluszpénzünk nincs”, ezért, figyelembe véve a lemorzsolódás 2006 utáni növekedését, „javasoltam, hogy osszuk szét a gyermekpénzt és a fennmaradó pénzt, és adjuk oda jelenléti ösztöndíj formájában, mert a törvény egyébként is a jelenléthez köti az ösztöndíjakat”. A képviselő arra számít, ha életbe lép a tervezet, a hátrányos helyzetű térségekben is minden óvodáskorút óvodába járatnak, és az iskolákorúak is rendszeresen látogatják majd a tanintézményeket.

„Ebben az összefüggésben a jelen jogalkotási kezdeményezés nem a gyermekgondozási támogatásra vonatkozó feltételek újbóli bevezetését célozza, hanem egy különálló, kiegészítő mechanizmus, nevezetesen a jelenléti ösztöndíj létrehozását, amelynek sajátos szerepe van az oktatási politika területén” – áll a tervezet indokolásában.

Kapcsolódó

Mennyi pénzt kapnak a fogyatékkal élő gyermekek? – Emelkednek a juttatások

A kormány nemrég szociális intézkedéscsomagot fogadott el, amelyet „szolidaritási csomagnak” neveztek el, és amely a sérülékeny csoportok jövedelmeinek fokozatos növelését célozza. 

állami támogatás fogyatékkal élők gyerekpénz pótlék