A „számottevő” amerikai jelenlét az európai országok közös érdeke - jelentette ki a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón Nicuşor Dan, írja az Agerpres.

Az államfőt egyebek mellett arról kérdezték, elképzelhető-e hogy a Németországból kivont amerikai csapatokat más európai országokba helyezzék át.

Nicuşor Dan válaszában leszögezte, az európai országoknak közös érdeke a „számottevő” amerikai jelenlét. „Természetesen az államok többsége szeretne amerikai jelenlétet a saját területén, de az európai szövetségesek soha nem fognak arról vitázni egymás között, hogy miként osszák el az amerikai csapatokat Európa területén” – tette hozzá.

Az államfő a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatban is megjelenő „NATO 3.0” kifejezésről is beszélt, amely magyarázata szerint a tagországok NATO-n belüli arányos hozzájárulására vonatkozik. „Az Egyesült Államok és Európa méltányos hozzájárulása nem azt jelenti, hogy Európa Európát védi, az Egyesült Államok pedig saját magát. (...) A NATO 3.0 egyszerűen azt jelenti, hogy ugyanazon – de természetesen folyamatosan frissülő – protokollok mentén arányos a szövetségesek hozzájárulása” – szögezte le.

Az egyik döntés az európai országok és az Egyesült Államok NATO-n belüli hozzájárulásainak kiegyensúlyozására vonatkozik

A Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján részt vevő országok megerősítették a védelmi kiadásaik növelésére vonatkozó vállalásaikat – jelentette ki Nicuşor Dan.

A találkozón hozott fontosabb döntések közül Nicuşor Dan kiemelte a katonai kiadások növelésére vonatkozó kötelezettségek betartását, valamint a NATO-n belüli hozzájárulások kiegyensúlyozását az európai országok és az Egyesült Államok között.

Kapcsolódó

Oroszország a legjelentősebb fenyegetés – Magyarország tartózkodása mellett fogadták el a B9-csúcs zárónyilatkozatát

A Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját követően kiadott közös nyilatkozatot Magyarország nem írta alá, de a tartózkodásra van magyarázat.

Bukaresti Kilencek B9 közös nyilatkozat NATO

Az államfő szerint a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat egyértelműen kimondja, hogy Oroszország fenyegetést jelent a szövetséges országok számára, ugyanakkor Ukrajna támogatásának folytatásáról biztosít.

Az elnök emlékeztetett, hogy Románia idén védelmi célokra költi GDP-je 2,5 százalékát, és az összeg 40 százalékát új felszerelésekre fordítja.

Nicuşor Dan szerint a csúcstalálkozón beszéltek az Oroszországgal „hibrid háborúban álló” Moldovai Köztársaságról is. „Moldova számára, számunkra, Ukrajna és a NATO számára is fontos, hogy segítsünk Moldovának helytállni az agresszorral szemben” – fogalmazott.

Elmondása szerint Mark Rutte főtitkárral tárgyaltak arról is, hogy a romániaiakat aggasztják a légtérsértő drónok. „A NATO Keleti Őrszem projektje az ebben érintett vagy potenciálisan érintett román polgárok védelmét is szolgálja” – magyarázta.

Nicuşor Dan azt is közölte, hogy a B9-csúcson 16 delegáció képviseltette magát, és a részt vevő országok „igen hasonló” álláspontokat képviseltek. Szerinte ez reményt ad arra, hogy az ankarai NATO-csúcstalálkozó sikeres lesz.

Kapcsolódó

B9-csúcs: Zelenszkij számít az európai támogatásra

A Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójának idején Oroszország ismét masszív támadást indított Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Cotroceni-palotában.

Bukaresti Kilencek B9 Volodimir Zelenszkij orosz–ukrán háború