A Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját követően kiadott közös nyilatkozatot Magyarország nem írta alá, de a tartózkodásra van magyarázat.

Oroszországot nevezték meg a szövetségesek biztonságára nézve a legjelentősebb fenyegetésnek a Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóját követően kiadott közös nyilatkozatban. Az elnöki hivatal által közzétett állásfoglalás szerint hosszú távú közvetlen veszélyforrásnak tekintik, ezért a NATO-nak alapvető védelmi feladataira kell összpontosítania. A nyilatkozat aláírói fenntartják elkötelezettségüket arra, hogy biztosítsák a NATO védelmi terveinek teljes körű erőforrás-ellátását, valamint teljesítsék a képességekre, a katonai mobilitásra és a haderő-aktiválásra vonatkozó célkitűzéseket, beleértve a NATO üzemanyagvezeték-rendszerének kiterjesztését a keleti szárny irányába is.

A bukaresti csúcstalálkozó – amelyen a B9-ek, és az északi szövetségesek mellett részt vett Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, továbbá megfigyelőként az Egyesült Államok – szerintük tükrözi a keleti szárny védelmének megerősítésére tett közös vállalásukat, egy olyan NATO 3.0 kiépítésén dolgoznak, amely erősebb Európát takar. „A transzatlanti kapcsolat marad a közös védelmünk gerince” – fogalmaztak, rámutatva, hogy több szövetséges már elérte, esetleg még túl is szárnyalta a védelmi beruházásokra tett vállalásokat.

A zárónyilatkozatban elítélték Oroszország konfliktusos cselekedeteit a szövetségesek és partnereikkel szemben. Ezen cselekedetek közé sorolták a szabotázsakciókat, a kibertámadásokat, a hibrid hadviselést és a destabilizációs törekvéseket. Meglátásuk szerint a keleti szárny légterének ismételt megsértése is mutatja, hogy sürgősen folytatni kell a légvédelem megerősítését.

Kapcsolódó

Bukaresti Kilencek: a védelmi kiadások és az elrettentés növelését szorgalmazzák (VIDEÓ)

A Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójának célja a régió NATO-val kapcsolatos jövőképének összehangolása.

NATO B9 Nicușor Dan védelem

Újfent elítélték az Oroszország által indított háborút és megerősítették Ukrajna támogatását, mivel az egyben „befektetés a saját biztonságunkba” – derült ki az állásfoglalásból, amelyben a B9-ek és az északi államok a nemzetközi joggal összhangban lévő igazságos és tartós békét szorgalmaznak. Hatékonyabb partnerségre törekszenek majd a kulcsfontosságú partnereikkel, köztük a Moldovai Köztársasággal, de aggodalommal figyelik a közel-keleti helyzetet – ecsetelték, hangsúlyozva: egységesek és készek megvédeni a szövetséges terület minden egyes centiméterét.

Az elnöki hivatal közleményéből kiderült, hogy a közös nyilatkozatot Magyarország nem írta alá. Ezt „konstruktív tartózkodásnak” nevezték, mivel nem „nem áll módukban támogatni az állásfoglalás hangnemét”. Erről a majdani kormány hivatott dönteni.

A G4Media szerint Magyarországot a csúcson a bukaresti nagykövet képviselte, mivel épp kormányváltás zajlik, de az elnöki hivatal szerint a tartózkodás előrelépést jelent a korábbi elutasításokat követően. „Magyarország küldöttségének üzenete pozitív” – vélekednek.