A szíriai konfliktusok gyors és amennyiben lehet békés megoldását, Románia schengeni csatlakozását, valamint a Keleti Partnerséghez tartozó országok közötti szorosabb együttműködést sürgette Borbély László, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke csütörtökön Vilniusban, a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) és a Közös Biztonság-  és Védelempolitika (KBVP) parlamentközi konferencián.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Litvániában immár a harmadik legfontosabb diplomáciai konferenciára is sor került, amelyen olyan magas rangú tisztviselők szólaltak fel mint Dalia Grybauskaitė, Litvánia elnöke, Benediktus Juodka, a litván parlament külügyi bizottságának elnöke, Arturas Paulauskasi, a litván parlament nemzetbiztonsági –és védelmi bizottságának elnöke, Dr. Vzdas Gedvilas, a Litván Köztársaság parlamenti elnöke, illetve Elmar Brok, az Európai Parlament európai ügyekért felelős bizottságának az elnöke.

A „Demokrácia népszerűsítése egy kibővített Európában - ötletek és eszközök” panelbeszélgetésen az delegációk vezetői a parlamentközi konferencia fontosságára, illetve azokra az Európai Unióhoz fűződő elvárásokra hívták fel a figyelmet, amelyek az európai országok számára közös megoldásokat kell szolgáljanak az aktuális kihívásokkal szemben.  „Az Európai Unió egy egyedi projekt, amely egyetlen más  nemzetközi intézményhez sem hasonlítható, hiszen egy olyan teljes szakpolitikai, gazdasági, és társadalmi eszköztárral rendelkezik amely teljesen egyedülálló formában népszerűsíti a demokráciát, a stabilitást és az emberi jogokat” – hangzott el a konferencián, amelynek a Keleti Partnerséghez tartozó országok stabilitása és nemzeti biztonságának megerősítése képezte a központi témáját.

 „Értékelnünk kell a keleti blokkhoz tartozó országok erőfeszítéseit, és támogatnunk kell őket abban, hogy mihamarabb csatlakozni tudjanak az európai trendekhez, pályához. Az Európai Unió és az Ukrajna közötti megállapodás, valamint a Moldvával és a Grúziával kezdeményezett társulási megállapodások a novemberi csúcstalálkozón nem csak egy látványos gazdasági és kereskedelmi fejlődéshez fognak hozzájárulni, de az egész európai kontinens számára a jólét és a stabilitás megerősítését jelentik” – fogalmaztak az elöljárók Vilniusban.

Az előadó kiemelték: a 21. században nem beszélhetünk hagyományos fenyegetésekről. Az európai országok napjainkban olyan határokon átívelő konfliktusokkal szembesülnek amelyeknek több vonatkozása van, mind az energia, mind pedig a humanitás vagy a vallás területein. „Ezeket a problémákat nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a célunk az, hogy biztosítsuk a tartós békét, a stabilitás és a jólétet a világban. Fel kell készülnünk a válságkezelésre és a vegyi fegyverek használata következtében keletkezett konfliktusok megoldására. Ezen kihívásokra egy közös, egységes, humanitárius válasz kel megfogalmaznunk” – hangzott el az egyöntetű vélemény. A konfliktusos övezetekre is kitérve, többen hivatkoztak Szíriára,  és mindannyian abban értettek egyet, hogy a világ és Európa reakciója a tragédiák súlyának megfelelő kell legyen, a bűnösöknek pedig felelniük kell tetteikért.

 „Kötelességünk, hogy egyértelműen és határozottan lépjünk fel mindazok ellen, akik ezeket a szörnyű bűncselekményeket elkövették az emberiség ellen” – fogalmazott Borbély László, a romániai küldöttség vezetője, aki beszédében a Keleti Partnerség kapcsán azt is elmondta, hogy Románia, mint az Európai Unió tagja és mint egy olyan ország amely közvetlenül határos néhány partner-országgal, illetve szélesebb nyitása is van a Fekete-tengerre, támogatja ezt a partnerséget, hiszen ez a kezdeményezés tette lehetővé keleti szomszédságában a stabil légkört és a biztonságot. „Románia támogatja keleti partnerei azon törekvéseit, hogy az Európai Unió normáihoz, értékeihez minél hamarabb felzárkózzanak, és elismeri az egyes tagállamok, különösen Moldova előrelépéseit, fejlődését, amelyben Románia mindig is partner volt, erőfeszítéseiket következetesen támogatta” – nyilatkozta beszédében Borbély László.

Hangsúlyozta, Románia számára továbbra is prioritás a Schengen-zónához való csatlakozás, amelyre remélhetőleg még ebben az évben sor kerül. A Litván Köztársaság külügyminisztere támogatásáról biztosította a romániai delegáció tagjait, hozzátéve, amennyiben a Romániáról szóló CVM (Együttműködési és Értékelési Mechanizmus) jelentés az idei év decemberéig elkészül, a litván elnökség az Európai Tanács programjára tűzi Románia schengeni törekvéseit.