Az EU nemzeti kisebbségei felismerték azt, hogy a legtöbb esetben eltérő helyzetük és céljaik ellenére, valamennyien EU-s szintű jogbiztonságot igényelnek. A közös cél megvalósítása érdekében kisebbségi európai polgári kezdeményezést dolgoztak ki és terjesztettek elő, amelyre a napokban várnak választ az Európai Bizottságtól – mondta Winkler Gyula a lengyelországi Krynicában rendezett nemzetközi fórum biztonságpolitikáról szervezett konferenciáján.

A Konfliktus lehetősége? Etnikai kisebbségek Közép és Kelet-Európában címmel rendezett beszélgetésen az RMDSZ európai parlamenti képviselője kifejtette, hogy a romániai magyarok, a németországi dánok, a dél-tiroli németek és sok más, az Európai Unióban élő nemzeti kisebbség közösségi problémái megoldását várja az uniótól, de várakozással tekintenek erre a lehetőségre a tagjelölt, valamint csatlakozási távlatban érdekelt tagállamok kisebbségei. Minden közösség érdeke az, hogy kisebbségi jogait biztonságban tudja – hangsúlyozta Winkler Gyula.

A kisebbségi konfliktusok lehetőségével kapcsolatban az RMDSZ EP-képviselője az 1990-es évek Romániájáról beszélt, ahol a kommunizmus bukása után néhány hónappal, 1990 márciusában, Erdély szívében, Marosvásárhelyen, állami segédlettel etnikai konfliktus robbant ki magyarok és románok között, számos áldozattal. A romániai magyar közösség politikai vezetőinek bölcsességén múlt, hogy az összetűzés nem alakult át súlyosabb és még tragikusabb konfliktussá. Ők az utcai politizálás helyett a parlamenti demokrácia eszközeit választották.

Azóta az RMDSZ választottjai az önkormányzatokban, Románia parlamentjében, az ország 2007-es csatlakozása óta pedig Európai Parlamentben képviselik a kisebbségi érdeket és dolgoznak a közösségi célok megvalósításáért. Az RMDSZ EP-képviselője kiemelte, hogy a szövetség az egyetlen romániai politikai parlamenti alakulat, amely huszonhárom éve nem változtatott nevet és politikai célokat.

Winkler Gyula a biztonságpolitikai konferencián az Európai Unió felelősségéről beszélt, amely eddig sorozatosan elhatárolta magát a nemzeti kisebbségi kérdéstől. Hangsúlyozta: a kisebbségek több mint érték Európa számára, ezek a közösségek hozzájárulnak az unió gazdagságához. Az EU-nak a kelet-európai térség államainak is példát kellene mutatnia a nemzeti közösségek helyzetének rendezésével.

A beszélgetés során a Szlovákiából, Moldova Köztársaságból, Oroszországból, Ukrajnából és Litvániából származó résztvevői kitértek a térség számos etnikai konfliktusforrására és azok kezelési lehetőségeire. A vita során, kérdésre válaszolva, Winkler kifejtette annak szükségét, hogy az unió oldja meg az úgynevezett koppenhágai dilemmát: az Európai Unió a csatlakozási tárgylások során megköveteli a tagjelölt államoktól az etnikai közösségek helyzetének jogi rendezését, ez a kötelezettség azonban a csatlakozás után megszűnik. Ez egy nyilvánvaló kettős mérce, amit az EU intézményeinek fel kell oldania.

A lengyelországi Krynica fürdővárosban tizenharmadik éve rendezik meg a nagyszabású nemzetközi konferenciát. A rendezvényen több mint 1.800 résztvevő három napon át az európai politikák különböző vetületeit tekinti át: a gazdaságtól a biztonságpolitikán át a különböző regionális együttműködésekig. A rendezvényen számos kormányfő, az Európai Bizottság tagjai, miniszterek, képviselők, nagyvállalatok vezetői, civil szervezetek képviselői és újságírók vannak jelen.