A Duna Stratégia részeként első alkalommal tartották meg a Duna menti parlamenti képviselők konferenciáját a németországi Ulm-ban. A találkozón tíz ország nemzeti parlamenti képviselői vettek részt. Az Európai Parlament részéről az RMDSZ-es Sógor Csaba és a német Michael Theruer voltak jelen.

A parlamenti képviselők konferenciáján jelen volt  Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdaság Autonóm Tartomány parlamentjének elnöke, illetve Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke is. 

A résztvevők elfogadtak egy 11 pontos zárónyilatkozatot, amelynek 4-es pontja kimondja, hogy a kisebbségek, az etnikai és felekezeti csoportok jogainak védelme a Duna menti együttélés kötelező értékalapjai. A  9-es pont pedig azt határozza meg, hogy a meglévő pénzforrásokat a kulturális javak védelmére és egymás kölcsönös megismerésére egyaránt fel kell használni. A parlamenti képviselők következő találkozójára 2014 őszén, Budapesten kerül sor.

A konferenciával párhuzamosan megalapították a Duna Menti Kutatási Hálózatot, amelynek egyik alapító tagja Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő is. Ebben a minőségében az erdélyi magyar képviselőnek az a feladata, hogy segítse a hazai egyetemeket a projektbe való bekapcsolódásban.

„Ahhoz, hogy gazdasági, kutatási, infrastrukturális téren jobb legyen az együttműködés, mentalitásváltásra van szükség. Akkor tudunk hatékonyan együtt dolgozni, amikor sikerül a gyűlöletbeszédet és a hamis történelemszemléletet kiiktatni az oktatásból is" – hangsúlyozta Sógor Csaba a parlamenti képviselők ulmi konferenciáján.  Az erdélyi politikus szerint a Duna Menti Kutatási Hálózat is a szorosabb kapcsolattartást szorgalmazza az ún. konvergens technológiai (bio-, nano-, info-, és kognitív tudományok) intézmények, egyetemek között. A hálózatba minden Duna mellett, vagy a Duna valamely mellékfolyója mellett lévő kutatóközpont vagy egyetemi intézmény bekapcsolódhat.

„A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara már jelezte részvételi szándékát. Abban bízunk, hogy ez a program az erdélyi magyar egyetemek számára is fejlődési lehetőséget nyújt, tanár-diák cserék, kutatási és egyéb oktatási programok által" – hangsúlyozta Sógor Csaba.

A Duna Európa leghosszabb folyója, amelynek régiójában több mint 100 millió ember él. A Duna Stratégia célja a régió közös fejlesztése olyan területeken, mint: a közlekedés, kultúra, turizmus, oktatás, energia, biztonság, természetvédelem, szervezeti kapacitás vagy a humánerőforrás-befektetések.