Kelemen Hunor Brixenben: hiszek a kezdeményezésünk sikerében

Az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseiről beszélt Kelemen Hunor szövetségi elnök Dél-Tirolban, Brixenben, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) 58. kongresszusán, amelyen 30 ország 40 kisebbségének képviselője van jelen.  

A kongresszus megnyitóján jelen volt és beszédet mondott Luis Durnwalder, Dél-Tirol miniszterelnöke, Jordi Pujol, Katalónia volt elnöke, Sigmundur Ísfeld, a Feröe-szigetek külügyminiszter-helyettese, valamint Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke, aki külön köszönetet mondott az RMDSZ jelenlévő politikusainak az Európai Polgári Kezdeményezés elindításában betöltött szerepükért. 

„Egyesek álma szerint mi nem létezünk”

„Egy olyan országból jövök, Romániából, amely bár nemzetállamként határozza meg magát, a román többség mellett és vele együtt még 19 nemzeti kisebbségnek, nemzeti közösségnek is a hazája. Egy olyan országból jövök, ahol az Alkotmány szerint, egyesek álma szerint mi, magyarok nem is létezünk. A romániai magyar nemzeti közösség képviselőjeként állok itt Önök előtt, a közel másfél milliós magyarság üzenetét és üdvözletét tolmácsolom” – ezekkel a szavakkal indította beszédét az RMDSZ elnöke, majd kiemelte, egy olyan nemzeti kisebbség nevében beszél, amely ezer esztendeje otthont teremtett magának a mai Románia területének egyik régiójában, a tág értelemben Erdélynek nevezett régióban.

A politikus röviden ismertette az erdélyi magyarok történelmét, hangsúlyozva, hogy a közösség túlélte a közel fél évszázadig tartó kommunista diktatúrát, egy olyan időszakot, amikor nap mint nap a beolvasztásra, a nemzeti asszimilációra, a megsemmisítésére tett kísérlet volt jellemző, és megélte Ceausescu bukását, az 1989-es közép-európai változásokat, amelyek elhozták számára is azt a reményt, hogy nemzetiségi jogait ki tudjuk vívni.

„Szülőföldünkön akarunk jövőt teremteni magunknak”

Az 1989-es fordulat után az erdélyi magyar közösség a nulláról kezdte el közösségi létének megszervezését – hangsúlyozta Kelemen Hunor. „Politikai eszközökkel, a demokratikus értékek mentén és a politikai intézményekben tettünk próbálkozást arra, hogy szülőföldünkön ismét jövőt teremtsünk a magunk és az utánunk jövő nemzedékek számára. A biztonságos megoldást 24 évvel ezelőtt is, ma is a különböző autonómiaformák megteremtésében látjuk" - fogalmazott. Szerinte a tömbben élő magyarság, így a székelyek számára a területi, a szétszórtan, interetnikus környezetben élő magyarok számára a kulturális autonómia jelenti azt az európai mércével is mérhető és leírható megoldást, amelyért nap mint nap meg kell küzdenie. „24 év után objektíven állíthatjuk, hogy vannak eredményeink, – főként a nyelvhasználat, az oktatás és a kultúra területén -, és rögtön hozzá is kell tennem, hogy még csak az út elején tartunk. A párbeszédet, a többségi társadalom meggyőzését, az európai autonómia modellek megismertetését és elfogadását, a nemzetközi partnerek és támogatók megkeresését tartjuk a járható útnak. A mi tapasztalatunk az, hogy legnehezebb a többségi társadalom meggyőzése, a kommunista diktatúra alatt kialakult nacionalista mentalitás megváltoztatása állandó cselekvést, érvelést, az értékek újra és újra fogalmazását követeli meg. A félelem és a bizalmatlanság falait kell lebontanunk. Ezt itt, Dél-Tirolban nem szükséges külön elmagyarázni. És nem szükséges egyetlen nemzeti közösségnek, nemzeti vagy nyelvi kisebbségnek sem ezt külön hangsúlyozni” - mondta Kelemen Hunor.

Dél-Tirol kormányzójával találkozott Brixenben a Néppárt küldöttsége. Az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttsége is részt vesz az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) brixeni kongresszusán. A néppárti küldöttség vezetői, Szilágyi Zsolt és Király Melinda alelnökök a kongresszus első napján, a területi és kulturális autonómiáról szóló előadások után megbeszélést folytattak Luis Durnwalderrel, Dél-Tirol kormányzójával. Szilágyi Zsolt tolmácsolta a kormányzónak Tőkés László erdélyi európai parlamenti képviselő üdvözletét, és felidézte azt a másfél évvel korábban, Bozenben tartott könyvbemutatót, amelyen Christoph Pan autonómia-szakértő részvételével ismertették a dél-tiroli autonómia hasznáról szóló kötetet. Szilágyi és Király tájékoztatta Luis Durnwaldert arról, hogy Tőkés László és a néppárt két évvel korábban elkezdte a kisebbségvédelemmel kapcsolatos Európai Polgári Kezdeményezés elindítását és szövegének kidolgozását. Hangsúlyozták: a kezdeményezés sikeréhez európai szolidaritásra van szükség, beleértve az erdélyi magyarok és a példaértékű autonómiát gyakorló dél-tiroli németek közti szolidaritást is.

„A mi jövőnk az egységesülő Európában van biztonságban”

A szövetség elnöke elmondta, az erdélyi magyarok óriási reményeket fűztek az Európai Unióhoz. „Meg voltunk győződve, és a mai napig hiszünk abban, hogy a mi jövőnk egy sokszínű, az etnikai és nemzeti kisebbségeket is megbecsülő, azokat értékteremtő közösségnek tartó, politikailag is egységesülő Európában van biztonságban. Mi ma egy százmilliós közösségnek a képviseletében beszélünk, közel százmillió ember nevében hisszük azt, hogy az Európai Unióban szükség van ránk, értéket képviselünk, és meg akarjuk őrizni az etnikai, nyelvi, vallási identitásunkat. Én hiszek abban, hogy ha az Európai Unió figyelmet szentel arra, hogy az uborkának milyen méretűnek kell lennie, hogy az autópályák alatt milyen átjárást kell biztosítani a vadon élő állatoknak, akkor oda kell figyelnie az őshonos nemzeti kisebbségekre is" - tette hozzá. Emlékzetetett: az európai közösség megalapítóit a közös cél, a közös értékek és a közös érdekek vezérelték. A szolidaritás volt az egyik mozgatója az egységesülő Európának. Bennünket is ez mozgat: a közös szándék, a specifikus és mégis közös értékek, a szolidaritás és a demokratikus elvek és értékek iránti elkötelezettség.”

A FUEN évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogainak megerősítésében – hangsúlyozta az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója működésének jelentőségét Kelemen Hunor. „Különböző helyzetekben, különböző történelmi és társadalmi körülmények között élünk. Ezért igaz az, hogy minden közösség a maga útját járta és járja, minden közösség maga kereste a számára elérhető és elfogadható megoldást. Van, aki előrébb tart, van olyan közösség is, amelynek a létét is kétségbe vonják. Meggyőződésem, hogy a 21. században a FUEN, mint a mi közös intézményünk, szervezetünk, óriási feladat előtt áll, és elsősorban rajtunk múlik, hogy ezt a feladatot teljesíteni tudjuk-e, vagy sem.”

„Közös munkánk az Európai Polgári Kezdeményezésben csúcsosodik ki”

Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott az elmúlt években az erdélyi magyarok iránt tanúsított támogatásért, és külön köszönetét fejezte ki az elmúlt két év közös munkájáért, amely most, az Európai Polgári Kezdeményezés elfogadásával csúcsosodik ki.

„Köszönöm Hans Heinrich Hansen elnök úrnak, a FUEN munkatársainak a közös munkát és köszönet minden kisebbségi szervezet vezetőjének, akikkel találkoztunk, akik partnerünkké váltak. Én hiszem, hogy együtt sikeresek leszünk. Én hiszem, hogy az Európai Polgári Kezdeményezésünket sikerre visszük. Hiszem, mert egy jó ügyet szolgálunk. Hiszek benne, mert olyan értékeket képviselünk, amelyeket egyetlen igazi demokrata sem kérdőjelezhet meg. Hiszek ebben, mert nem irányul senki ellen, senkitől sem akar elvenni semmit. Ha mi elérjük a célunkat, attól senki sem lesz szegényebb, senki nem veszít semmit. Hiszek abban, hogy az Európai Unió intézményeinek és a többségi társadalmaknak is érdekük, hogy olyan uniós szabályozás szülessen, amely a nemzeti kisebbségek, nemzeti közösségek, kisebbségi nyelvek számára védelmet jelent. Nagyon találó, hogy mindannyian az európai kisebbségek ernyőszervezetének tartjuk a FUEN-t, amely alatt minden európai kisebbségnek helye van. Közös felelősségünk, hogy részvételünkkel, hozzájárulásunkkal erősítsük ezt a szervezetet, hogy az európai intézmények megkerülhetetlen partnerévé váljon. Óriási eredmény, hogy az ernyő alatt most létrejött a polgári kezdeményezés kisebbségi szolidaritási platformja. Ez a mi közös eredményünk! Az erdélyi magyarok a jövőbe tekintenek. Erősödni, gyarapodni kívánnak a szülőföldjükön. Meggyőződésem, hogy az európai kisebbségek is a jövőbe tekintenek, otthon kívánnak lenni Európában, erős és sikeres közösségekként” – zárta felszólalását Kelemen Hunor szövetségi elnök.

<font face=A néppárti küldöttség vezetői, Szilágyi Zsolt és Király Melinda" src="https://maszol.ro/uploads/foto/gallery96/KiralyMelinda_SzilagyiZsolt_LuisDurnwalder.JPG">

Kapcsolódók

Kimaradt?