Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, illetve bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságában (LIBE) szerda délelőtt megkezdődött a szavazás a Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő által az alapvető jogok magyarországi helyzetéről készített jelentésről, illetve az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról.

A szavazási procedúra több órásnak ígérkezik. A jelentéstervezethez összesen 551 módosító indítványt adtak be, amelyek közt sok egymást kioltó, illetve egymással bizonyos részkérdésekben versengő alternatív javaslat található. Az elmúlt hetekben ezek "összefésülésére", a párhuzamosságok kiiktatására, kompromisszumos módosító javaslatok kidolgozására tettek kísérletet. Ha ezek nyomán sikerült is néhány tucatra csökkenteni a szavazásra bocsátandó kérdések számát, a tervezet egészéről a bizottsági végszavazás akkor is csak déli 12 óra után várható.

Rui Tavares az EP megbízásából többpárti eseti bizottság élén hosszú hónapokon át végzett vizsgálatot, folytatott konzultációkat és tett több látogatást Magyarországon, mígnem május 7-én nyilvánosságra hozta jelentéstervezetét. 

A dokumentum azt vizsgálja, hogy az alkotmányos változások, illetve a médiapluralizmust és az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő törvények összhangban vannak-e az uniós jogszabályokkal, valamint az európai értékekkel. Tavares szerint az elfogadott magyar jogszabályok felvetik a demokrácia és a jogállamiság súlyos veszélyeztetettségének kockázatát.

A magyar kormány szerint a jelentéstervezet tele van súlyos tárgyi tévedésekkel, a Fidesz pedig politikai vádiratnak minősítette a Tavares által készített dokumentumot.

A jelentéssel kapcsolatban nagy érdeklődés övezi azt, hogy milyen megfogalmazás kerülhet be a szövegbe az uniós alapszerződés hetedik cikkének Magyarországgal szembeni alkalmazását illetően.

Ez a cikk szorosan kapcsolódik az alapszerződés második cikkéhez, amely kimondja, hogy az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának alapértékein alapul.

Ezeknek az alapértékeknek a védelméről szól a hetedik cikk, amelynek első bekezdése kimondja, hogy a tagállami kormányokat képviselő tanács - a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indoklással ellátott javaslata alapján, saját tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően - megállapíthatja: fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a második cikkben említett értékeket. A tanács, mielőtt ilyen megállapítást tenne, meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki.

Az MTI EP-körökből szerzett értesülése szerint a szocialista frakcióban indokoltnak tartják, hogy a Magyarországról szóló jelentés utaljon a hetedik cikk első bekezdésére, és kezdeményezzen konzultációt az uniós intézmények, illetve Magyarország között. Azt a liberális kezdeményezést azonban már nem támogatják, hogy lépjenek ennél tovább, és - a hetedik cikk második bekezdésében foglaltak szerint - már most állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsérti a második cikkben felsorolt alapértékeket.

Ha a jelentést - várhatóan bizonyos módosító indítványok beépítése mellett - a LIBE bizottságban elfogadják, az július elején kerülhet az EP plenáris ülése elé Strasbourgban.