A Nyugat-Balkán és a fehéroroszországi helyzet volt a témája az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) szerdán, online megtartott parlamentközi bizottsági ülésének.

A bizottsági ülésről számolt be Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke Nagyváradon.

Az ülésnek két napirendi pontja volt, az első panel a Nyugat-Balkán: 25 évvel a daytoni megállapodást követően címmel a Nyugat-Balkán helyzetével foglalkozott. A beszélgetésen David McAllister, a külügyi biztosság elnöke mellett Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa is beszélt.

A második kerekasztal Egységes uniós válasz a Beloruszban zajló demokratikus változások támogatására címmel zajlott, amelyen a jelenleg száműzetésben élő Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz volt elnökjelölt is bejelentkezett, mondta Biró Rozália.

A Nyugat-Balkánnak Európához kell tartoznia

A daytoni békekötés vetett végett a II világháború után Európában a legtöbb emberáldozatot követelő balkáni háborúnak. A térségnek pedig még mindig fontos geopolitikai szerepe van, mondta Biró Rozália, aki a maga és az RMDSZ nevében is kijelentette: úgy véli, az Európai Uniónak több segítséget kellene nyújtania a térség felzárkóztatásához, mivel annak fontos geopolitikai szerepe van. Az ott élők 80 százaléka ugyanakkor jelezte, hogy fontosnak tartanák a csatlakozást, a térségnek pedig Európához kell tartoznia.

A konferencián a Szerbia–Koszovó-párbeszéd mellett Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozása is téma volt, az ország még 2016-ban kérte felvételét. Az országtól a demokrácia konszolidálását és az emberi jogok helyzetének javítását kérték, 2019-ben pedig 14 prioritást jelöltek ki számára.

A beszélgetésen Josep Borrel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: kilencmilliárd eurót fektetnek be a Nyugat-Balkánba, amelyet további húszmilliárd euró követ, ugyanis a térségnek szüksége van nagyberuházásokra például a tömegközlekedés területén, össze kell kötni a nyugat-balkáni fővárosokat, illetve az áramellátási hálózat is fejleszteni kell, hangzott el.

Segítség a fehéroroszoknak

David McAllister elmondta, hogy az unió továbbra is támogatja a fehérorosz demokratikus ellenzéket, és úgy vélik, jogos a polgárok tisztességes választások iránti igénye.

Konkrét intézkedéseket is elfogadott az Európai Bizottság Fehéroroszországgal kapcsolatban, ezek közé tartozik például egy 3,7 millió eurós támogatás az agresszió áldozatainak, további 30 milliót pedig a civil szervezetek, a független média és az orvosi szolgáltatásokat támogatására szánnak. Eddig 55 politikust és üzletembert sújtottak szankciókkal, köztük Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt is, de az EB újabb megszorításokat tervez, ha a jogsértések folytatódnak.

Szvjatlana Cihanouszkaja volt fehérorosz elnökjelölt elmondta, gyors és hatékony intézkedéseket remélnek. Arra figyelmeztetett, hogy jelenleg 147 politikus foglya a „bűnös rendszernek”, akiknek az élete sincs biztonságban.

A száműzetésben élő politikus hozzátette: reméli, hogy az Európa Tanács jövő héten újabb intézkedéseket fogad el a fehérorosz politikusok és üzletemberek ellen, és megjegyezte, hogy a civil szervezetek dokumentálják az országban folyamatosan zajló jogsértéseket.