Budapest és Varsó vétója: nem döntöttek az európai uniós költségvetésről és helyreállítási alapról
FRISSÍTVE - Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt állandó képviseletei vezetőinek hétfői tanácskozásán, egyhangúság hiányában, nem született döntés az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról – közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország állandó uniós képviseletének szóvivője Twitter-üzenetében.
Sebastian Fischer kiemelte: „két uniós tagállam fenntartásai miatt” nem volt elegendő szavazat az Európai Unió 2021 utáni, hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag elfogadásához szükséges írásbeli eljárás megindításához.
Fischer közölte, az uniós források elosztásra vonatkozó, jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozatot a nagykövetek minősített többséggel elfogadták.
Az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai források szerint a hosszú távú költségvetés és az ahhoz szorosan kapcsolódó helyreállítási csomag elfogadásába Magyarország és Lengyelország nem egyezett bele. A két ország véleménye szerint a költségvetéshez és a helyreállítási csomaghoz rendelni kívánt, az uniós finanszírozás politikai feltételekhez kötése sértené az uniós alapszerződést, továbbá nem tartaná magát az Európai Tanács júliusi csúcstalálkozóján elfogadott állásfoglaláshoz.
Az egyhangú döntés elmaradásával a költségvetés és a pénzügyi csomag kérdése ismételten az Európai Tanács elé kerülhet – közölték.
‼ #COREPER update: Own resources decision
— Sebastian Fischer (@SFischer_EU) November 16, 2020
EU Ambassadors could not reach the necessary unanimity for initiating the written procedure due to reservations expressed by two member states.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást.
A miniszterelnök már korábban felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával.
Mateusz Morawiecki kormányfő már november elején jelezte, hogy Lengyelország vétóval fog élni, ha az EU-ban nem születik az elvárásainak megfelelő költségvetési megállapodás. Múlt csütörtökön pedig a miniszterelnök hivatalos levélben tiltakozott az EU vezetőinél az ellen, hogy jogállamisági mechanizmushoz kössék az uniós forrásokat.
Az ellenzék nekiment Orbán Viktornak
A magyarországi ellenzéki pártok, politikusok is reagáltak Orbán Viktor kormányfő lépésére. Az LMP azt írta közleményében, hogy az uniós költségvetés megvétózása történelmi bűn lenne.Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében írt a vétóról. “Orbán döntött: ha nem lehet övék az uniós pénz, ne legyen Magyarországé sem. Ragaszkodik a jogállam további korlátozásához, a magyarok jogainak csorbításához, ami világjárvány idején valódi bűn"- írta.
A Demokratikus Koalíció a magyar emberek elárulásaként értelmezte az uniós költségvetés megtorpedózását. Az ellenzéki párt arról írt közleményében, hogy a vétóval 17 ezer milliárd forintnyi támogatásról mondott le a miniszterelnök. “Ha az uniós támogatást nem kaphatja meg Mészáros, vagy a többi NER-oligarcha, akkor azt ne kapják meg se az önkormányzatok, se a vállalkozások, se a magyar emberek! Vagyis ahogy mondani szokás: dögöljön meg a szomszéd tehene is!” – közölte a párt.
(Címlapkép: Agerpres/EPA)