Elrabolták Minszkben Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezetőt

Elrabolták hétfőn Minszkben Marija Kalesznyikavát, a fehéroroszországi ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagját – írta a tyt.by fehérorosz hírportál. A politikus elrablását elfogadhatatlannak nevezte Joseph Borrell, az Európai Bizottság kül-és biztonságpolitikai főképviselője.

A tut.by fehérorosz hírportál egyik olvasójára hivatkozva beszámolt arról, hogy hétfő reggel civil ruhás, álarcos emberek  betuszkolták Kalesznyikavát egy kisbuszba, amelyen a Szvjaz (távközlés) felirat állt, majd elhajtottak vele. Az esetről beszámoló szemtanú félelmében fotót nem készített erről.

A hírportál szerint Kalesznyikava azóta nem válaszol a telefonhívásokra, a készüléke fogadja a hívásokat, de senki sem veszi fel. A Koordinációs Tanács másik elnökségi tagja, Makszim Znak is megerősítette, hogy nem tud vele kapcsolatba lépni, de elérhetetlen a testület két másik tagja, Anton Rodneknav és Ivan Kravcav is.

A fehérorosz belügyminisztérium közölte, hogy nincs tudomása Kalesznyikava őrizetbe vételéről, és vizsgálja az eltűnésével kapcsolatos sajtóhírek helytállóságát. A hatóságok korábban büntetőjogi eljárást indította a Koordinációs Tanács több tagja ellen a testület létrehozása miatt. Többet közülük – Kalesznyikavát is – beidézték kihallgatásra, ennek ellenére az ellenzéki testület folytatta munkáját.

Kalesznyikava az államfő, Aljakszandr Lukasenka egyik legkeményebb bírálója, és fontos szerepet játszott abban, hogy az augusztus 9-i elnökválasztás után - amelyet az ellenzék szerint elcsalt a hatalom - tömeges tüntetések és sztrájkok kezdődtek az országban. Ő az egyik elnökjelölt, Viktar Babarika kampányfőnöke volt, de Babarika letartóztatása után csatlakozott Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt támogatóihoz. Augusztus 31-én jelentette be, hogy Babarika csapatával új pártot alapít, amely a Koordinációs Tanácstól függetlenül fog működni.

Nemzetközi reakciók

Elfogadhatatlanok az önkényes, politikai okokból történő letartóztatások és elhurcolások Fehéroroszországban - írta hétfői Twitter-üzenetében Josep Borrell. Hozzátette: A fehérorosz hatóságoknak abba kell hagyniuk a lakosság megfélemlítését, továbbá saját törvényeik és nemzetközi kötelezettségeik megsértését.

„A megfélemlítések és az erőszak ellenére Minszkben és más városokban ismét erős tüntetések bizonyítják a fehéroroszok elszántságát szabadságjogaik és a demokrácia kivívása érdekében” – írta. Kiemelte: mindent felet befogadó nemzeti párbeszédre van szükség az országban.

Peter Stano külügyekért felelős uniós szóvivő az mondta, hogy az Európai Bizottság tud arról, hogy Kalesznyikaván kívül más ellenzéki hangadókat és tüntetőket is letartóztattak, elhurcoltak Fehéroroszországban.

Közölte továbbá, hogy az EU szankciók előkészítésen dolgozik azok ellen a magas rangú fehérorosz tisztviselők ellen, akik felelősek a választások elcsalásáért, és a tüntetőkkel szembeni erőszakért. „Megvan a politikai akarat és elszántság ahhoz, hogy hamarosan végére érjünk aa szankciók előkészítésének” – tette hozzá.

Linas Linkevicius litván külügyminiszter hétfőn a fehérorosz kormányt tette felelőssé Marija Kalesznyikava ellenzéki vezető eltűnése miatt, és a politikus azonnali szabadon bocsátását követelte. „Kalesznyikava eltűnése Minszk belvárosából szégyen” – írta a tárcavezető a Twitteren. „A felbomló kormány ahelyett, hogy a fehérorosz néppel tárgyalna, megpróbálja egyesével cinikusan kiiktatni az ellenzéket” – tette hozzá. Linkevicius szerint ez a sztálini módszereket idézi. A minszki belügyminisztérium 600-nál több tüntető őrizetbe vételéről számolt be az előző esti tüntetésen.

Megszólalt Lukasenka

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kijelentette hétfőn, hogy az országban zajló tiltakozó megmozdulások hiányosságokat tártak fel az államigazgatási rendszerben, és le kell vonni belőlük a tanulságokat. A Szputnyik rádió tudósítása szerint Ivan Noszkjevics, a fehérorosz Nyomozó Bizottság vezetője hétfőn nyújtotta át jelentését Lukasenkának.

„Nincs mit titkolni, (...) azok a politikai összetűzések és zűrzavarok, amelyek a választások idején és a választások utáni időszakban minálunk zajlottak, több hiányosságot, meglehet, szabályozatlanságot tártak fel különféle államigazgatási rendszerekben, hatalmi szervekben” – mondta Lukasenka, majd azt firtatta, hogy mindez mit jelent a Nyomozó Bizottság szemszögéből, és milyen tanulságokat kell ebből levonni. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség által is idézett nyilatkozatból nem derül ki, hogy az államfő milyen feltárt hiányosságokra gondol.

Kapcsolódók

Kimaradt?