Többről van szó Magyarországnál - megszólalt az EP-jelentéstevő

Túlmutat a magyarországi helyzeten mindaz, amit az Európai Parlament (EP) alapjogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottságában szerdán bemutatott jelentéstervezet tartalmaz - fogalmazott a javaslat készítője, a portugál zöldpárti Rui Tavares a bizottság ülésén. Szerinte nem a szankcionálási szándékon, hanem az uniós alapértékek érvényesítésén van a hangsúly.

A valódi kérdés az, hogy az Európai Parlament mennyire veszi komolyan az Európai Unió szerződésének 2. cikkében foglalt értékeket - mondta az EP-képviselő. A dokumentummal kapcsolatban hozzátette, két kérdésre kereste a választ, arra, hogy rendszerszintű változást jelentenek-e a végrehajtott reformok, illetve, hogy ezekkel Magyarország távolodik-e a 2. cikkben lefektetett értékektől.

Később, újságírók előtt hozzátette, nem a szankcionálási szándékon, hanem az uniós alapértékek érvényesítésén van a hangsúly abban a vitasorozatban, amelynek egyik fejezete ezen a napon zajlott le Brüsszelben. Mint mondta, a szöveg összeállításakor arra törekedett, hogy az uniós szerződés 2. cikkében foglalt alapértékekre koncentráljon.

Meglátása szerint az elmúlt időszak magyarországi alkotmányos változtatásai távolodást jelentenek ezeknek az értékeknek az érvényesülésétől. Ezt a trendet szerinte "időben és kielégítő mértékben" vissza kell fordítani. Ha ez megtörténik, akkor "pozitív kimenetelű üggyé" válhat a folyamat, és javára lesz mind Magyarországnak, mind az egész uniónak. "Az ajánlásaim sokkal inkább a 2. cikk érdekében születtek, mint a 7. cikk érdekében" - tette hozzá.

Tavares a keddi vitát nagyon jónak és hasznosnak minősítette, külön méltatva a magyar EP-képviselők hozzászólásait, mondván, ők alaposan ismerik a magyarországi belső helyzetet. Utalt arra, hogy tervezetéhez május 21-ig lehet módosító indítványokat benyújtani az EP állampolgári jogi, belügyi és igazságügyi bizottságában, a LIBÉ-ben. Az előterjesztő szerint lehetséges, hogy az EP júniusi plenáris ülésén - amit 10-ike és 13-ika között tartanak - az állásfoglalás-tervezetről már az egész Európai Parlament állást foglalhat.

A portugál előterjesztő várja a magyar kormányzati reagálást is, benne a szándékolt változtatások időzítését, módszereit, célrendszerét. Mint közölte, előzőleg már folytatott megbeszélést Győri Enikővel, a külügyminisztérium EU-ügyi államtitkárával, és újabb találkozót is tervez vele.

Rui Tavares terjedelmes jelentése azután született meg, hogy az általa vezetett eseti bizottság az elmúlt hónapok során a magyarországi jogállamisági kérdéskör számos területéről készített részjelentést. „Maradéktalanul állítsák vissza az alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiak folyamán alkotmányellenesnek nyilvánított” – sok egyéb mellett ezt az elvárást fogalmazta meg a magyar kormánnyal és parlamenttel szemben a jelentéstervezet, amelyről az eurologus.444.hu számolt be elsőként.

Az EP még tavaly februárban fogadta el azt a határozatot, amelyben "súlyos aggodalmát" fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat a tervezet az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot (LIBE) bízza meg azzal, hogy készítsen jelentést. A bizottságban aztán a baloldali színekben megválasztott, de jelenleg a Zöldek frakciójában ülő Tavares kapta a feladatot, aki korábban több, úgynevezett munkadokumentumot is készített, így – ez a jelentéstervezetén is látszik – igen alaposan tanulmányozta a magyar belpolitikai helyzetet.

Tavares jelentéstervezete több mint húsz pontban foglalta össze a magyar hatóságok felé tett ajánlásait, amelyek közt szerepel egyebek mellett az Alkotmánybíróság jogköreinek helyreállítása, vagy biztosítsák a közszolgálati média függetlenségét, illetve állítsanak fel világos feltételeket az egyházként való elismeréshez. A jelentéstervezet szerint az ajánlások végrehajtását nyomon kell követni, ha pedig Magyarország nem tesz eleget a felszólításnak, meg kell indítani az EU-szerződés 7. cikkében szereplő eljárást.

A korábban többek által is „atomfegyvernek” nevezett 7. cikk szerint végső esetben akár a szavazati jog megvonásával is büntetni lehetne azt a tagállamot, amely megsért az EU alapelveit.

Az EP korábbi határozata, és Tavares jelentéstervezete viszont egyelőre csak az első bekezdés alkalmazását javasolja – azt is feltételekkel –, amely alapján csak azt állapítanák meg, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti” az alapvető értékeket. Ennek alkalmazása sem egyszerű, hiszen a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban a szavazatok négyötöde szükséges hozzá.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?