banner_rtaOjPsr_970x250.png
banner_GInwbUkj_728x90 (1).png
banner_h7zf3gRj_300x250 copy.png

Jogállamisági kérdésben vétózott Magyarország és Lengyelország

Huszaonhat uniós tagállam támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte, és csupán Magyarország, illetve Lengyelország vétózta meg az Általános Ügyek Tanácsának keddi brüsszeli ülésén azt a tervet, hogy az Európai Bizottság által évente készítendő jogállamisági jelentések a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék, azaz összekapcsolják a két témát.

A Bruxinfónak nyilatkozó Varga Judit magyar igazságügyi miniszter azzal indokolta a magyar elutasító álláspontot, hogy nem akarják a két folyamat összekapcsolását és a jogállami párbeszéd kormányközi jellegének a felszámolását. „Számunkra elfogadhatatlan, hogy a tagállamok ne a saját véleményük, hanem a Bizottság által egy ki tudja, milyen adatok felhasználásával készített vélemény alapján kerítsenek sort egy ilyen vitára” – jelentette ki.

A magyar miniszter szerint az Európai Bizottságnak elegendő eszköz áll rendelkezésére ahhoz, hogy az uniós szerződéseket betartassa a tagállamokkal, és számon kérje rajtuk a jogállamiság helyzetét. Minden egyéb új mechanizmus felesleges, és csak megkettőzi a meglévő eljárásokat – tette hozzá.

Varga Judit kiemelte: Magyarországnak rossz tapasztalatai vannak az Európai Bizottság jogállamisággal összefüggő fellépésével. Egyértelműnek nevezte, hogy a Jean-Claude Juncker vezette, leköszönő uniós bizottság politikai szempontokat vett figyelembe a folyamat során.

Magyarország és Lengyelország ellenkezése miatt végül csak a finn elnökség által jegyzett következtetésekben értékelte az Általános Ügyek Tanácsa a még 2014-ben tanácsi keretek között indított jogállami párbeszéd eddigi működését.

Kapcsolódók

Kimaradt?