FRISSÍTVE: A magyar etnikai pártok szükségességéről, a Kárpát-medencei magyarlakta területek gazdasági fejlesztéséről és a magyar közösségek önazonosságának megvédéséről is beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet XVIII. plenáris ülésén Budapesten, a Várkert Bazárban – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.

Bevezető előadásában a kormányfő arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitái és kísérletezései után mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy vegyes pártok nem, csakis tisztán magyar etnikai pártok tudják megfelelően képviselni a magyar közösségek érdekeit a szomszédos országokban.

Orbán Viktor ezért az anyaország kormánya nevében további támogatásáról biztosította a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezeteket, kiemelve, hogy a politikai együttműködés mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a magyarlakta területek gazdaságfejlesztési programjaira is, amelyek egyaránt jók és értékesek Magyarországnak, az adott szomszédos országnak valamint az ott élő többségi nemzetnek és a magyar kisebbségnek is.

A miniszterelnök kiemelte: a szomszédos országokkal fontos megértetni, hogy Magyarország nemzeti és gazdasági megerősödése nem fenyegetést, hanem éppen ellenkezőleg, lehetőséget jelent számukra is, és ez a fejlődés felértékeli Közép-Európa jelentőségét az EU-ban.

Potápi: 2020 az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a MÁÉRT pénteki budapesti plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.

A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult az ülés, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, amelynek képviselője – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit „elég botrányosnak" tartotta.

Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.

Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.

A Jobbik az autonómia-törekvések melletti kiállásra szólított fel

A Jobbik kezdettől fogva támogatja az elszakított magyarság törekvéseit, azokat a szándékokat, amelyek az autonómiára, az önrendelkezés megteremtésére vonatkoztak – mondta Sneider Tamás, a Jobbik elnöke a MÁÉRT utáni sajtótájékoztatón.

Sneider – aki szavai szerint részben az ellenzék véleményét is tolmácsolta – kiemelte: ma már nem a Jobbik az egyetlen olyan politikai szerveződés, mozgalom, amelyik vallja a fentieket, hanem már a baloldali politikai pártok is ezt programjuk részévé tették. Állást foglaltak amellett, hogy ösztönözzék a kormányt, minél inkább álljon ki az elszakított területek autonómia-törekvéseiért.

Hozzátette: talán az erdélyi magyarság az egyetlen olyan elszakított nemzetrész, amelyik évtizedeken keresztül meg tudja őrizni arányát Erdélyben belül. A többiek esetében még fontosabb, hogy az autonómia, önrendelkezés valamely formája létre jöhessen.

Ausztriát hozta példaként, amely nagyon hatékonyan fel tudott lépni Dél-Tirol esetében. Ehhez hasonló erőteljes nyomásra van szükség nemzetközi fórumokon – jelezte.

Kitért arra is, hogy fontosnak tartják, hogy remények szerint elindul a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata, ezt támogatják. Ennek keretében látnak lehetőséget, hogy az önrendelkezés és az autonómia kérdése újból előtérbe kerülhessen Délvidék, Vajdaság tekintetében.

Kérdezték a Momentum szlovákiai fellépéséről is, Sneider Tamás azt mondta: nem tartják szerencsésnek, hogy nem egy magyar párt mellett kampányolt a momentumos Donáth Anna. „Ki lehet fejezni a pártszimpátiát bárkivel szemben, ez mindenkinek szíve-joga, de hogy szavazás esetén ne magyar tömörülés mellett álljanak ki, azt a MÁÉRT egyetlen résztvevője sem támogatta” – rögzítette.