Elfogadta szerda este a londoni alsóház azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a konzervatív párti kormánynak Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból.

A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé került további vitára. Boris Johnson miniszterelnök az alsóház döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.

A rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

Leszavazott előrehozott választás

A kormányfő már kedden kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt. Johnson ezt szerda este meg is tette. A kormányfő szerint ugyanis az ellenzéki Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A miniszterelnök kijelentette: személyes meggyőződése és kormányának meggyőződése szerint is a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában, mert ezek után a választóknak kell eldönteniük, hogy a Brexit szempontjából döntő jelentőségű október 17-i EU-csúcsértekezleten ki képviselje miniszterelnökként Nagy-Britanniát.

Hozzátette: ha ő vesz részt kormányfőként az uniós csúcson, akkor Nagy-Britannia október 31-én garantáltan kilép az EU-ból. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje azonban „könyörögne” az EU-nak a Brexit további halasztásáért – mondta.

A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298 alsóházi képviselő szavazott a kezdeményezésre.

A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.

Teljes a patthelyzet

Mindezek nyomán szerdára teljes politikai patthelyzet alakult ki Nagy-Britanniában, nem kis részben azért, mert a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban.

A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását mindeközben a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad majd idő a végleges változat kihirdetésére. Ennek jele, hogy a törvényhez a felsőházban máris száznál több módosító indítványt nyújtottak be, s ezekről egyenként szavazni kell, majd az alsóházban is dönteni kell az elfogadott módosítók sorsáról.

Boris Johnson azonban már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvénykezési időszak kezdődik.

Nem akadályozza meg a törvény elfogadását a kormány

A brit kormány feladta ellenállását a londoni alsóházban szerda este elfogadott törvénytervezettel szemben, amely megtiltja számára Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból – jelentette a PA brit hírügynökség.

A forrását nem megjelölő csütörtök hajnali jelentés szerint a Boris Johnson vezette konzervatív párti kormány megegyezett az ellenzékkel, hogy a Lordok Házában (a felsőház) nem fogja eljárási trükkökkel akadályozni a törvénytervezet jóváhagyását. A törvény így minden bizonnyal hatályba léphet még a parlamenti ülésezés szeptember 9-től esedékes, bő egy hónapig tartó szüneteltetése előtt.

A tervezet, amelyet szerdán a miniszterelnök akarata ellenére – csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő támogatásával – jóváhagytak az alsóházban, előírja, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal.

Johnson az alsóház döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.

Időhúzás lehet a felsőházban

Az ellenzéki törvénytervezet tárgyalása pénteken a felsőházban folytatódik. Ott azonban a Lordok Házának Brexit-párti tagjai a jelentések szerint arra készültek, hogy a vitát módosító indítványok tömegével addig húzzák, amíg végül nem marad idő a törvény végleges változatának kihirdetésére.

Hogy a kormány a PA jelentése szerint bekövetkezett pálfordulását mi váltotta ki, azt egyelőre nem lehet tudni – írta a jelentést ismertető német és osztrák hírügynökség. A kormánynak azonban az ellenzék támogatására is szüksége van ahhoz, hogy október 15-re előrehozott választásokat írhasson ki, és ezt Johnsonnak szerdán nem sikerült megszereznie.

Az ellenzéki Munkáspárt már a szavazás előtt leszögezte, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha megállapodás nélküli kilépést tiltó törvény életbe lép és az Európai Unió hozzájárul a brit kilépés halasztásához. Így nem kizárt, hogy a brit kormány jövő hétfőn másodszor is megpróbálkozik azzal, hogy megszerezze a kétharmados többséget az előrehozott választások kiírásához.