banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Horvát lap: Bosznia visszafogadja az Iszlám Állam oldalán harcoló dzsihadistákat

Bosznia-Hercegovina visszafogadja az Iszlám Állam (IÁ) oldalán harcoló dzsihadistákat - közölte Dragan Mektić boszniai védelmi miniszter vasárnap a Večernji List című horvát napilappal.

A tárcavezető kiemelte: hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak. „Ha bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam terrorista szervezet tagjai voltak, ahogy hazatérnek, letartóztatjuk és büntetőeljárás alá vonjuk őket” - hangsúlyozta. Hozzátette: a boszniai törvények szerint akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Becslések szerint száz főről lehet szó   

Mint mondta: állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük, a 24 éves Velika Kladuša-i Ibro Ćufurović, a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Ćufurović 2013-ban szökött Szíriába és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el. 

Mektić megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le, és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint fél százan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak. A tárcavezető hangoztatta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is. Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába. Elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell - írta a levélben.

Nem elég szigorú a büntetés?

Željko Cvrtila, horvát biztonsági szakértő a lapnak azt mondta: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, de az egész régió biztonsága is attól függ majd, hogyan viszonyulnak a boszniai hatóságok a visszatérő dzsihadistákhoz. 

Bosznia-Hercegovinának módosítania kell a büntető törvényt, mert aki eddig bűnösnek vallotta magát, minimális büntetést kapott, legfeljebb egy év szabadságvesztést, ami biztonság szempontból elfogadhatatlan, nem csak a régió, hanem Európa számára is - hangsúlyozta. Szavai szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadó helyévé is válhat.

A nyugat-balkáni országokból több százan - a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból - csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el. A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.

Kapcsolódók

Kimaradt?