Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított "agresszív és provokatív ukrán lépések" miatt - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

Zaharova sürgette, hogy Kijev "a súlyos következmények elkerülése érdekében" haladéktalanul hozzon intézkedéseket az ukrán fővárosban működő orosz nagykövetség biztonságának szavatolása érdekékében. Arra szólította fel az ukrán kormányra befolyással bíró nyugati országokat, hogy tartsák vissza Kijevet a "provokációktól".

Moszkva szerint provokáltak az ukránok

A szóvivő ezt arra reagálva jelentette ki, hogy a kercsi incidens miatt ukrán nacionalisták vasárnap este füstbombákkal dobálták meg a kijevi orosz nagykövetséget és felgyújtottak egy diplomata rendszámú gépkocsit. Jelentések érkeztek más ukrajnai orosz külképviseletek körüli zavargásokról is.

A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.

Az ukrán hatóságok szerint az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett "provokációt" hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn "veszélyes provokációnak" minősítette a kercsi incidenst, amelyet szerinte különleges kivizsgálás tárgyává kell tenni.

Moszkva nem tart szankcióktól

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a dominikai hivatali partnerével folytatott hétfői tárgyalásait összegző sajtóértekezletén kijelentette, hogy az "orosz" Kercsi-szoroson való áthaladást nem a nemzetközi jog szabályozza. Mint mondta, Oroszország "kénytelen volt" megerősíteni a Kercsi-szoros védelmét, miután ukrán hivatalos személyek többször is kilátásba helyezték a híd felrobbantását.

Lavrov szerint a hadiállapot bevezetésére irányuló ukrajnai kezdeményezés azt jelenti, hogy nem fogják a kitűzött időben megtartani a jövő márciusra kitűzött ukrán elnökválasztást. A miniszter, aki szintén "provokációnak", valamint a nemzetközi jognak és az orosz szuverenitásnak az azovi-tengeri hajózást veszélyeztető megsértésének nevezte a történteket, Kijev "lenyugtatására" szólította fel Kijev nyugati támogatóit.

A miniszter elutasította az Európai Unió által megfogalmazott felszólítást, amely szerint Oroszországnak fel kell hagynia az Azovi-tengeren áthaladó hajók átkutatásával, ami szerinte összhangban áll egyebek között a Moszkva és Kijev közötti megállapodással is. Kijelentette, hogy Oroszországot nem nyugtalanítják a kercsi incidens miatt bevezetendő szankciók.

Porosenkóra mutogatnak

Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva szintén úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök a hadiállapot - az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája - bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.

Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.

A konfliktus előzményei

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye - különösen a Kercsi-szorosban - vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 "törvénysértő" hajó mozgását figyeli.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes múlt héten, a Kommerszant című napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországnak jogában áll átkutatni az Azovi-tengeren haladó hajókat. Ezt azzal indokolta, hogy a krími tatárok medzsliszének egyes képviselői, valamint ukrán nacionalisták és egyes kijevi politikusok az orosz szárazföldet a Krímmel összekötő, 19 kilométeres kercsi híd elleni terrorcselekményekre szólítottak fel.