Nagy  előrelépés lenne, ha a környezetvédelmi minisztérium által újonnan elfogadott, a medvepopuláció megőrzésére vonatkozó akciótervet (amely innen letölthető) végrehajtanák – állítja Demeter László biológus, a Hargita megyében működő Pogány-havas Natura 2000 Gondnokság vezetője.

A biológus Hargita Megye Tanácsával együttműködésben egy úgynevezett pilot programot koordinál, amelynek célja a helyi szereplők részvétele a medveállomány felmérésében, menedzsmentjében.

Az országos akciótervről elmondta, hogy egy hosszú, sok szakértő bevonásával és széleskörű konzultáció eredményeként megszületett dokumentum, amely – hogyha megfelelő pénzügyi forrásokat rendelnek hozzá, és bevonják a helyi szereplőket – gyökeres változást eredményezhet a Romániai medveállomány kezelésében. Az akcióterv próbálja integrálni a természetvédelmi és vadgazdálkodási érdekeket, nagyon sok új megoldást is tartalmaz.

Kedvezőbb kármegelőzési és kárpótlási rendszer

Mindamellett, hogy az akcióterv egyik fő célja a medveállomány, illetve az élőhelyek megőrzése, nagyon hangsúlyosan szerepel benne a medve által okozott károk, illetve az emberre veszélyes támadások megelőzésének illetve kárpótlásának szükséges elemei is.

Az akcióterv egyik fejezete teljes egészében az ember és medve közötti konfliktusok megelőzési módozatairól szól. Ezek között szerepel az eddiginél komplexebb és hatékonyabb támogatási és kárpótlási rendszer kidolgozása és megvalósítása. A támogatási rendszer a mezőgazdasági támogatási rendszer részét fogja képezni, többek között támogatnák olyan eszközök beszerzését a területtulajdonosok által, amellyel hatékonyabban tudják megvédeni a tulajdonukat, a juhosgazdák számára pedig megfelelő genetikájú és kiképzésű pásztorkutya állomány kialakítását is.

Az akciótervben szerepel a vadföldek létrehozásának támogatása is. Erősítenék a vadásztársaságok részvételét a károk megelőzésében és a beavatkozások kivitelezésében. A bekövetkezett károk esetén hatékonyabb kárpótlási rendszer bevezetését irányozza elő. Kitér a személyi sérülések és a nem mezőgazdasági jellegű károk esetére is, aminek az akióterv szerint ki fogják dolgozni a jogi hátterét is, ami eddig teljes mértékben hiányzott.

Az akcióterv alapján szintén kárpótlásban részesülnek majd azok a vadásztársaságok, amelyek egy adott szezonban nem teljesítik a számukra jóváhagyott beavatkozási kvótát.

Az akcióterv külön kitér a medve emberhez szokásának, szoktatásának megelőzésére is, amely a károk egyik fő oka, így szabályozást dolgoznak ki az úgynevezett habituáció megelőzésére. Ide tartozik a medvék turisztikai célú etetése és a települési hulladékgadálkodás, valamint a vadgazdálkodási célú etetés pontosabb szabályozása is.

„Optimális” medve és optimális egyedszám?

Arra a felvetésünkre, hogy a medvepopuláció genetikai állománya gyengült, kifejtette, hogy pár év leforgása alatt a genetikai állomány nem romolhat jelentősen, viszont kutatásokra van szükség, hogy pontosabb válaszokat kapjunk ezekre a kérdésekre is. Hozzátette, hogy azok a medvék, amelyekkel az ember gyakrabban találkoznak, valójában többségében fiatal egyedek, általában ezek azok a példányok, amelyek nagyobb területeket járnak be, kevésbé tapasztaltak az emberrel való találkozásokban.

A biológus szerint a szakértők megfigyelései arra utalnak, hogy a bocsos anyamedvék egy része akár a domináns hímekkel való találkozások csökkentése érdekében is húzódhat a legjobb medveélőhelyek perifériájára, települések közelébe.  

Demeter László szerint a medve ökológiájára vonatkozó jelenlegi tudásszintünk mellett kifogásolható az akciótervben szereplő „optimális egyedszám” kifejezés. Véleménye szerint, amíg nincsenek megbízható, részletes, aktuális adatok a medveállomány nagyságáról, összetételérő, mozgásairól, ökológiájáról, illetve amíg nem veszik figyelembe, hogy nemcsak a hivatalosan erdőként szereplő területek jelentenek megfelelő élőhelyeket a medvék számára, addig nem érdemes optimális egyedszámról beszélni, hanem főleg a károk megelőzéséről, az érintett személyek, szervezetek kártérítéséről, a megfelelő kutatások elvégzéséről, azok finanszírozásáról.

A leglényegesebb, hogy a medve-ember konfliktusok kezelésére a jelenleginél sokkal hatékonyabb rendszerre van szükség, és ez csak megfelelő finanszírozás mellett tud működni, ezeket tartalmazza az akcióterv. A medveturizmus témájára csak nagyon érintőlegesen tér ki, pedig ez is egy olyan terület, ahol pontosabb szabályozásra volna szükség.

Ezen a téren is decentralizációra van szükség

A biológus szerint az akciótervben nem szerepel elég hangsúlyosan, hogy a hatékony medvemenedzsmenthez bizonyos szintű decentralizációra van szükség. A legnagyobb medvesűrűségű területekkel intenzívebben kell foglalkozni, a beavatkozási döntéseket az érintett helyszínekhez közelebb kell meghozni, a helyi szereplőknek nagyobb teret kell biztosítani, mint eddig.