Állatmaradványokkal, húggyal és vegyszerekkel teli szenny ömlik a Szamosba – az Unicarm így spórol

Vegyileg rendkívül szennyezett, húgy, rohasztott vér és húscafatokkal teli, orrfacsaróan büdös szennyvíz ömlik a Szatmár megyei Vetésnél a Szamosba, majd a Tiszába. A gyanú szerint az Unicarm teszi ezt a folyónkkal. A jelenségre Baranyi Krisztina magyarországi politikus hívta fel a közvélemény figyelmét. Ezt követően a megyei környezetvédelmi őrség úgy döntött, ellenőrizni fogja az Unicarm vetési húsfeldolgozó üzem szennyvíztisztító rendszerét és a kibocsátott víz minőségét. Az Együtt önkormányzati képviselőjét, Baranyi Krisztinát az előzményekről és a további lépéseiről kérdeztük.

Milyen törvényes megoldásokhoz lehetne folyamodni annak érdekében, hogy megállítsák a szennyezést?

A törvényes megoldás az lenne, ha a szennyező, azaz a húsipari kombinát betartaná az előírásokat, a környezetvédelmi törvény rendelkezéseit. Nagyon egyszerű lenne, ha pénzt és gondot fordítanának a szennyvíz megtisztítására, és úgy engednék a Szamosba. Természetesen a lehetőségeimmel élni fogok az illetékes intézményeknél. Büntetőfeljelentést fogok tenni a romániai hatóságoknál, hiszen ez bűncselekmény minden európai ország törvényei szerint, illetve bejelentést teszek a román környezetvédelmi hatóságnál, illetve a magyar hatóságoknál is, mint ahogy megtettem a kormánymeghatalmazott úrnál is, továbbá az uniós hatóságok figyelmét is fel fogom hívni erre az ügyre, hiszen ez több európai uniós szabályozást is sért.

A környezetvédelmi őrség főfelügyelő-helyettese közölte: elrendeli az Unicarm húsfeldolgozó üzem szennyvíztisztító rendszerének átfogó vizsgálatát és a kibocsátott víz minőségének ellenőrzését. Szép Róbert a kormany.hu közlése szerint Joó István vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztossal látogatott el a Szatmár megyei Vetésre a Szamos folyó feltételezett romániai szennyezésével kapcsolatos helyzet tisztázása érdekében. A látogatás időpontjában a helyi Unicarm közelében a Szamos szennyezésére utaló jel nem volt, de Szép Róbert jelezte, hogy ellenőrzéseket rendel el az üzemnél.

Miket tapasztalt a szennyezés forrásának felkutatásakor?

Rengeteg információt kapok, amióta a Tisza szennyezését vizsgálom, immáron több mint fél éve, többek között a határon túlról is. Nem csak Romániából, hanem Ukrajnából is, fényképeket és videókat hasonlóan nagy szennyezőkről. Ezen a gyáron kívül vannak más nagy szennyezői is a Szamosnak és a Krasznának, ezen keresztül pedig a Tiszának is.

Ezeket az információkat próbálom ellenőrizni, ez történt a Szatmár megyei gyár ügyében is, amelyről szintén kaptam már korábban információkat, hogy rendszeresen szennyezik az élővizet. Amikor felkutattuk és megtaláltuk a szóban forgó szennyvízkifolyót, láthattuk, hogy nagyon erős nyomással jövő fehéren habzó víz ömlik a csővön keresztül a Szamosba. Rögtön látni lehetett, hogy vegyileg szennyezett. 

Mintavétel közben a víz hirtelen megváltozott, sötétbarnás, vörösses színű, rendkívül büdös lé ömlött a Szamosba. Láthatóan zsír, vér, húscafatok és maradékok, valószínűleg az ottani technológiából származó szennyezést engedtek a folyóba. Sajnos a vegyi szennyezésből nem tudtunk mintát venni, csak ebből a kommunális szennyvízből. Amíg mi ott voltunk, körülbelül másfél órán keresztül folyamatosan zúdult ki a veszélyes szenny a csőből, olyan nyomással, hogy gyakorlatilag alig tudtunk mintát venni. Egyszerűen nem lehetett alá tenni a vödröt a nyomás miatt. Becsléseim szerint napi több ezer köbméter fertőző szennyvíz ömlik a Szamosba. 

Milyen értékeket mértek?

Kétféle mérést végeztünk, egy kémiai és egy bakteriológiai vizsgálatot. Mindkettőnél extrém magas értékeket kaptunk. Az úgynevezett kémiai oxigénigényvizsgálat, amely a víz szervesanyag-tartalmát mutatja ki, szintén extrém magas volt, ennek a határértéke 100 mikrogramm/liter tisztított szennyvíz esetén, ehhez képest a vizsgálatok 3890 mikrogramm/litert mutattak ki. Ugyanúgy a foszfor, illetve az ammónia értékek, amelyek húgyra és bomló szerveszanyag-tartalomra utalnak, döbbenetesen magasak voltak. A bakteriológiai vizsgálatok során pedig kiderült, hogy súlyosan fertőző patogén anyag jön ki ebből a kifolyóból.

Milyen következményekkel járhatnak a mért adatok a környezetre és az egészségre?

Rengeteg beszámolóm van arról, hogy horgászok, akik napi szinten érintkeznek a vízzel, bőrbetegségeket kaptak, kiütéseket, ekcémát és allergiás jellegű bőrbetegségeket. Jöttek jelzések nőgyógyászati megbetegedésekről is, amelyet fürdőzés után több hetes antibiotikum kúrával kezeltek. Több jelzést kaptam, amelyek nemcsak arra utalt, hogy egyszerűen szennyezett vagy gusztustalan a víz, hanem az egészségre kifejezetten ártalmas.

Az üggyel kapcsolatban kerestük a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget, amelynek vezetője, Békéssy Erzsébet a Maszolnak elmondta, hogy az ügynökség engedélyezteti bizonyos környezetvédelmi feltételek mellett azokat a kereskedelmi, illetve feldolgozó egységeket, amelyek a Szamos mentén szeretnének működni, viszont a szerződésbe foglalt szabályok és törvények betartásának ellenőrzése már nem tartozik a hatáskörükbe. „A környezetvédelmi őrségnek és a vízügyi hivatalnak van kompetenciája ellenőrizni és méréseket venni abban az esetben, ha nem tartják be azokat az előírásokat, amelyeket mi belefoglaltunk a környezetvédelmi engedélybe. Ők felelnek a Szatmár megyei folyókért, úgy kémiai, mint biológiai méréseket végeznek. Ezt napi szinten teszik, és folyamatosan követik a vizek minőségét. Ilyen téren eddig a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez senki nem fordult semmilyen hivatalos panasszal” – mondta Békéssy.

A szennyezés a Felső-Tiszán a leglátványosabb, milyen lehetőségek vannak a víz tisztítására? Ha létezik erre lehetőség, mennyibe kerülne ez a magyar kormánynak?

Sajnos a víz tisztítása nincs lehetőség, ami bekerül a Tiszába, azt már onnan nem lehet kiszedni. Egyetlen lehetőség van, hogy mindenki betartja a törvényeket. A törvények előírják, hogy a szennyvíztelepekről kifolyó tisztított szennyvíz minősége nem térhet el a megengedett értékektől, azaz a megtisztított szennyvíz minőségének közel kell állnia az ivóvíz minőségéhez. Ezt pedig folyamatosan ellenőrizni kellene, és súlyosan büntetni, akár bezáratni azokat a szennyvíztelepeket, nagyipari befektetéseket, akik tisztítatlanul juttatják a szennyvizüket az élővizekbe. Ez lehetne a megoldás.

Rengeteg hiányossággal találkoztam mindkét oldalon, ami a környezetvédelmi intézményrendszer hiányosságaira vezethető vissza. Van, ahol a pénztelenség miatt nem valósulnak meg fejlesztések, van, ahol a humánerőforrással vannak gondok, nincsenek megfelelő szakemberek, akik ezt működtetnék, többrétű ez a probléma.

A Szatmár megyei gyár rengeteg helyen árulja a termékeit, magas bevétele és nyeresége van, nem lenne rászorulva arra, hogy a szennyvíztisztításon spóroljon. A jelek szerint viszont ezt teszi. Nyilván, nem egy olcsó dolog ilyen mennyiségű szennyvizet megtisztítani. Saját hidroglóbusza van a gyárnak, olyan mennyiségű vizet használ fel a gyártás során, ami indokolja, hogy ne a városi vízhálózatból vegye a vizet. Persze a gyártási technológia is nagyon vízigényes, így az ebből származó szennyvíz megtisztítása valóban költséges, de azt gondolom, hogy ezt nem lehet elkerülni, nem szabad megspórolni. Ha valaki ennyire felelőtlenül szerzi a vállalkozásából a nyereséget, azt minimum nagyon meg kell büntetni.

Melyek lesznek a következő lépései az ügyben?

Úgy gondolom, hogy erről minden hivatalos hatóságnak értesülnie kell. A miniszterelnökhöz készülünk parlamenti kérdést benyújtani a témában, arra vagyunk kíváncsiak, hogy Magyarország mit tesz az ilyen szennyezések elkerülésére, visszaszorítására. Az országok diplomáciai lépésein túl remélem, hogy a szennyező is tesz majd lépéseket, hogy abbahagyja a környezetrombolást. Mindent meg fogok tenni, amit lehet. 

Hová vezet a következő útja?

Sajnos szintén Romániába. Szintén egy pár kilométerre a magyar határtól egy nagyipari szennyező a kommunális szennyvízét engedi tisztítatlanul a Kransznába, ezt fogjuk ellenőrizni.

A Szatmár Megyei Vízügyi Igazgatóság szóvivője, Adrian Masca nem kívánt nyilatkozni a témában, és az igazgatóság kolozsvári központi irodájába irányított át, ahol szintén nem reagáltak megkeresésünkre. Vasile Andries, a Szatmár Megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője a szennyezési botrány kirobbanásakor a Szatmar.ro hírportálnak elmondta, hogy az igazgatóság napi szinten végez ellenőrzéseket a Szatmár megyei húsfeldolgozó üzem, az Unicarm környékén, Vetés és Óvári közelében, de eddig nem tapasztaltak rendellenességeket, továbbá ezt igazolandó havonta készítenek részletes jelentést a víz állapotáról.

Kapcsolódók

Kimaradt?