Szeptember 20-ra halasztotta a döntést az alkotmánybíróság annak a meleg párnak az ügyében, akik kérték: ismerjék el Romániában a külföldön kötött házasságukat.

Mint ismert, a polgári törvénykönyv kifejezetten tiltja az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolatát és a melegházasságot, illetve kimondja: a külföldön kötött melegházasság és regisztrált élettársi kapcsolat elismerése Romániában nem lehetséges.

A meleg pár, Relu Adrian Coman és Robert Clabourn Hamilton az LMBTQ-személyek jogait védő bukaresti Accept szervezettel együtt fordult az alkotmánybírósághoz.

Az alkotmánybírósági meghallgatáson Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta, a jelenlegi törvények korlátozzák az emberi szabadságjogokat és sértik az emberi méltóságot. Figyelmeztetett, hogy Romániában semmilyen védelemben nem részesülnek az LMBTQ-személyek.

Hozzátette, az Európai Emberi Jogi Bíróság korábban előirányozta az uniós tagállamok számára, hogy jogszabályokkal védjék az LMBTQ személyeket.

A Koalíció a családért kezdeményezését is tárgyalták

Az alkotmánybíróság szerdán a polgári melegházasság tiltásáról szóló kezdeményezés kapcsán úgy döntött: az alkotmánymódosításra vonatkozó civil kezdeményezés megfelel az alkotmányban rögzített formai követelményeknek.Az ortodox egyházhoz közel álló Koalíció a családért egyesület azt szorgalmazza: foglalják alaptörvénybe, hogy „a család egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon alapul". A jelenlegi alkotmány „házasulandó felek" önkéntes elhatározásával alapított családról beszél.

A testület elnöke, Valer Dorneanu hangsúlyozta, az alkotmánybíróság semmit sem mondott ki azzal kapcsolatban, hogy kell-e módosítani az alaptörvény családra, házasságra vonatkozó cikkelyét. Elmondta, nem az alkotmánybíróság feladata meghatározni a család fogalmát, a testület csupán annyit mondott ki szerdán, hogy a kezdeményezés megfelel a 150-es és 152-es cikkelyekben támasztott formai feltételeknek.

Az alkotmánybíróság döntése azt vetíti előre, hogy amennyiben a parlament megszavazza, és az államfő is kiírja a referendumot, népszavazásra kerülhet a kérdés.