Károly herceg Miklósváron egy 250 éves öreg tölgyfa adatait rögzítette és vezette fel az ebből az alkalomból útjára indított arboriremarcabili.ro oldalra, amelynek célja öreg fákat megvédeni az enyészettől az egész országban.

A Miklósvár melletti tölgyfa kerülete 417 cm, ezt Charles herceg Biró Róberttel, a Pogány-havas Kistérségi Társulás projektvezetőjével együtt mérte meg. A társulás kezdeményezését brit biológusok karolták fel, és a hasonló nagy-britanniai weboldal mintájára Romániában is útjára indították. A cél, hogy minél többen regisztráljanak a weboldalra, illetve minél több figyelemre méltó fa kerüljön be az adatbázisba. Miközben Nagy-Britanniában 100 ezer ilyen fát tartanak nyilván, becslések szerint Romániában ezek száma jóval több – ennek feltérképezését is hivatott szolgálni a kezdeményezés.

Rodics Gergely, a Pogány-havas Kistérségi Társulás igazgatója lapunknak elmondta, a brit biológusok 2011-ben jártak először Székelyföldön, és teljesen elvarázsolta őket ez a vidék és a helyiek gazdálkodási hagyománya. Egyikük, Charlie Burrell úgy döntött, hogy finanszíroznának egy olyan erdélyi projektet, amelynek célja a fás legelők és az öreg fák megóvása. „A fő veszély az, hogy a mezőgazdasági támogatások feltétele a fák kivágása a legelőkről. A másik veszély, hogy a legelőt nem használja a gazda, a fák köré bokrok nőnek és megölik a fákat” – magyarázta a szakember. Ennek a projektnek volt az indító eseménye az, hogy az első fát az adatbázisba Károly herceg rögzítette.

A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik: II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben, és az ottani Rhédey-kastélyban nevelkedett.

Elfeledett mesterségeket is óvna

Szintén kedden Károly herceg bejelentette a Walesi Herceg Alapítvány létrehozását. Az alapítvány az örökségvédelem, a mezőgazdaság és a fenntartható fejlődés területén kíván oktatási tevékenységet folytatni. Székhelye a Brassó megyei Szászfehéregyházán lesz, azon a birtokon, amelyet a herceg Nagy-Britanniában bejegyzett alapítványa vásárolt meg korábban.

Amint a hírtelevízió közölte, az alapítvány felújítja és továbbképző központtá alakítja a szász falusi birtokot. A kialakítandó konferenciaterme hetven személy befogadására lesz alkalmas. Az alapítványt a herceg által kinevezett kuratórium irányítja, melynek Kálnoky Tibor gróf az egyik tagja.

Az alapítvány közleménye szerint a herceg azt vállalta, hogy támogatja Romániát egyes, jószerével elfeledett falusi mesterségek újbóli felfedezésében. Ez az első lépés, amelyet továbbiak követnek a falusi közösségek igényei szerint.

A Digi 24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában Károly herceg megerősítette, hogy ez az első alapítványa, amelyet a brit államközösségen kívül létesít. Magyarázatként hozzátette: szereti Romániát, és erdélyi felmenőkkel is rendelkezik.

Visszajáró vendég

A brit trónörökös vasárnap érkezett Romániába. Miután Bukarestben Klaus Ionahhis államfőnél tett látogatást, a székelyföldi zalánpataki birtokára utazott. A Háromszék napilap tudósítása szerint a herceg hétfőn egy kaszálóverseny zsűrijében is szerepet vállalt. A versenyt a zalánpataki székely kaszások nyerték, akiknek meglepetésre sikerült megelőzniük a hegyi kaszáláshoz szokott gyimesbükki csángó kaszásokat.

Károly herceg visszajáró vendégnek számít Romániában. Többször is lelkesen nyilatkozott az ember és a környezet sajátos erdélyi viszonyáról, amelyet szerinte Európa más tájain már alig lehet megtalálni.