Két év szabadságvesztéssel büntetendő júliustól a kábítószer fogyasztása Magyarországon, mivel az új büntetőtörvénykönyv értelmében már a fogyasztás is önálló bűncselekménynek minősül. A módosított magyar Btk. általánosságban szigorított a kábítószerrel kapcsolatos büntetési tételeken.

Romániában sem dédelgetik a fogyasztókat

Magyarországgal ellentétben Romániában a drog fogyasztását egyelőre nem bünteti a törvény. Így akár jelenséggé válhat a Magyarországról Romániába és más környező országokba irányuló drogturizmus. Ezt részben megerősítette a maszol.ro-nak Kalóz János drogprevenciós szakember is.

„Az enyhébb törvénykezés nem azt jelenti, hogy megsimogatják a hatóságok a fogyasztó tarkóját, ugyanis nagyon keményen bánnak azzal, akit elkapnak. Ezért elképzelhető ugyan, hogy kialakul egy fajta Romániába irányuló drogturizmus, de azt nem hiszem, hogy látványos jelenséggé válik, hiszen nálunk sem annyira szelíd a törvény, a hatósági emberek pedig különösen nem azok” – fejtette ki Kalóz.

A román törvény a fogyasztót nem bünteti ugyan szabadságvesztéssel, de a hatóságok rendkívül keményen lépnek fel akkor, ha egy személyről kiderül, hogy valamilyen illegális tudatmódosító szert fogyasztott. A rendőrség az ilyen eseteket átadja a drogellenes hatóságnak, ahol az illetőt nyilvántartásba veszik és figyelik. Ha pedig sürgősségre kerül valaki drogfogyasztás miatt, a kezelőorvosnak kötelessége azonnal értesíteni a rendőrséget és a drogellenes hatóságot az illető személy állapotáról és a gyanúról, hogy kábítószert fogyasztott.

Ha valakit kábítószer-fogyasztással vádolnak, számíthat arra, hogy a rendőrségen kihallgatják, vizelet-, esetleg vérmintát vesznek tőle, gyanúsabb esetekben pedig házkutatást rendelnek el. Egyes kábítószerek, mint például a kannabisz, hosszabb ideig kimutathatóak a vizeletből, mint a vérből. Ezért egyes esetekben a rendőrség orvosi segítséggel katéteres beavatkozással kikényszeríthet vizeletmintát a gyanúsított személytől.

Sok évnyi börtön Magyarországon

A módosított magyar büntetőtörvénykönyv szerint „egy 18 évét betöltött fiatal, aki egy bulin átad egy spanglit a 17 éves osztálytársának, július előtt két év szabadságvesztéssel felelt tettéért, ám ez immár akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel jár” – olvasható a drogriporter.hu részletes tájékoztatásában. Itt tudtuk meg, hogy a dizájnerdrogokra is kiterjed az új jogszabály, a határon átívelő kereskedést pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik. Az új jogszabály értelmében a megszerzés és tartás is szabálysértésnek minősül. Továbbá bevezettek egy új mennyiségi kategóriát, a különösen jelentős mennyiségét, ami a csekély mennyiség kétszázszorosának felel meg, és 10-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A magyar törvény lehetővé teszi, hogy a fogyasztó hat hónapos megelőző, gyógyító vagy egyéb foglalkozásban vegyen részt a büntetőeljárás alternatívájaként. Ez azt jelenti, hogy egy lakhelyéhez közeli szakintézményben kezelésben részesül a fogyasztó attól függően, hogy függőnek, rendszeres használónak vagy alkalmi fogyasztónak minősül. Ezt az igazságügyi szakértő állapítja meg. A függők kábítószer függőséget gyógyító kezelésben, a rendszeres használók kábítószer-használatot kezelő ellátásban, a kocadrogosok pedig megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesülnek.

A szigorított magyar büntetőtörvénykönyv alapján csak az választhatja az elterelést, aki két éven belül nem vett részt ilyen kezelésben és nem is szerepel két évre visszamenőleg az ügyészség nyilvántartásában kábítószer-ügyek miatt.

Két és félszeresére nőtt a drogfogyasztók száma

Romániában a 2005-ben módosított 143/2000-es törvény szabályozza a drogfogyasztással, kereskedelemmel és ennek megelőzésével kapcsolatos intézkedéseket.

A kábítószerek termesztésével, feldolgozásával, tárolásával és továbbadásával kapcsolatos bűncselekményekért 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetés jár könnyűdrogok esetén, a súlyos kábítószerek esetében 10-től 20 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Ha a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekkel vádolt személyről kiderül, hogy szervezett csoport tagja, akár életfogytiglan szabadságvesztésre is ítélhetik.

Romániában nem indítanak büntetőeljárást azok ellen, akiknek szervezetében drogokat mutatnak ki, ám nyilvántartásba veszik az alkalmai kábítószer-fogyasztót is.

A Emberi Jogvédelmi és Kábítószer-ellenes Nemzetközi Bizottság (CIADO) márciusban figyelmeztetett: Romániában az elmúlt három évben aggasztóan megnövekedett a kábítószer-használat a fiatalok körében: 1,7 százalékról 4,3 százalékra. 2012-ben 600 ezer drogfogyasztó szerepelt a hatóságok nyilvántartásában, ám a valós fogyasztók számaránya ennél jóval nagyobb az országban.

A kimutatások szerint a diákoknak 11 százaléka – mintegy 150 ezer gyermek – kipróbálta legalább egyszer valamelyik tiltott szert. Ugyanakkor az elmúlt három évben az első találkozás a tiltott szerekkel 16 éves korról 14 évesre csökkent. A fogyasztott szerek közül legtöbben a dizájnerdrogokat és a marihuánát választják, de megnövekedett a kokain és a heroin fogyasztása is az országban.

Bukarestben HIV-járvány fenyeget

Az intravénás kábítószer-fogyasztás növekedése miatt Romániát HIV-fertőzéses gócpontnak nyilvánította a CIADO. A fertőzésveszély azért is nőtt, mert az Országos Drogellenes Ügynökség (ANA) idén már kevesebb pénzt fordít a megelőzésre.

A magyar drogszigor bevezetésével egy időben Bukarestben a drogfogyasztóknak segítséget nyújtó szociális munkások, pszichológusok és aktivisták tüntettek az Egészségügyi Minisztérium épülete előtt, hogy felhívják a politikusok figyelmét az intravénás szerhasználók körében egyre aggasztóbb méreteket öltő HIV-járványra.

Bár Romániában egészen 2010-ig alacsony volt a halálos vírussal élő drogfogyasztók száma, ez a helyzet igen gyorsan megváltozott: míg 2007 és 2010 között összesen 30 HIV-fertőzést regisztráltak, 2010 és 2012 között már 360-at – emlékeztet a drogriporter.hu.

https://www.youtube.com/watch?v=Tvl7Ddfa8OE&feature=player_embedded

2009 után átrendeződött az illegális drogpiac Romániában, elterjedt a dizájnerdrogok (új szintetikus drogok, amelyek még nem kerültek fel egyetlen tiltólistára sem) injektálása, ami szép lassan leváltotta a heroint. A heroinistákkal szemben a dizájnerdrogokat injektálók jóval gyakrabban szúrják be a szert, ezért több tűt és fecskendőt használnak el. Ha nincs elég steril fecskendő, megosztják egymással, ez pedig a fertőzések melegágya.

Romániában léteznek ugyan tűcsere-programok, amelyek célja a fertőzések megelőzése, 2009-ben 2 millió steril fecskendőt osztottak ki, 2010-ben viszont csak a felét, egymilliót. A gazdasági válságra hivatkozva a kormány nem biztosítja e programok költségeit, s a célra szánt uniós források júniustól már nem hozzáférhetők.

A megelőzés és az ártalomcsökkentés jóval olcsóbb, mint a következmények kezelése. A tűcsere fenntartása 500 euró/év kliensenként, míg egy HIV-pozitív beteg kezelése 6000 euró/év páciensenként. Mivel ezt a drogriporter.hu szerint a politikusok nem ismerték még fel, levélküldő kampányt indítottak: bárki aláírhatja azt a Victor Pontának küldött levelet, amiben a kezdeményezők azt kérik a román kormányfőtől, lépjen fel hatékonyan az országban kialakult HIV-járvány ügyében, hiszen a bukaresti gócpont egész Európát veszélyezteti. A CIADO által készített, drogriporter.hu által magyar nyelvre lefordított riport itt olvasható.