Romániában azok a szülők, akiknek 12 évesnél kisebb gyermekük van, keddtől már kérvényezhetik a munkaadóiknál, hogy otthon maradhassanak az iskolabezárások idejére, és a "kényszerszabadság" alatt fizetést is kapjanak. Ezt a bért a munkaadónak meg kell előlegeznie, az összeget pedig az év végén visszakapja az államtól – mondta el a Maszolnak Csép Andrea, a munkaügyi és szociális képviselő bizottság titkára.

Megjelent szombat este a Hivatalos Közlönyben, és keddtől hatályba lép a törvény, amely lehetővé teszi, hogy az iskolabezárások idején valamelyik szülő otthon maradhasson. A jogszabály szerint akkor kérvényezhetik a szülők a fizetett szabadnapokat, ha olyan munkakörben dolgoznak, amely nem végezhető otthonról, illetve ha 12 évnél fiatalabb a gyermekük (fogyatékkal élő gyermek esetén 18 év a korhatár).

 A "kényszerszabadság" idején bérének a 75 százalékát kapja az alkalmazott, az otthon töltött napokkal arányosan, ez az összeg azonban nem lehet nagyobb az országos bruttó átlagbér 75 százalékánál, vagyis a nagy fizetésű szülők többet veszítenek. Amint az alkalmazott visszamegy a munkahelyére, a hónap hátralevő részében már a teljes bérét kapja. A fizetést a munkaadó előlegezi meg, az összeget pedig év végéig visszafizeti neki az állam.

Kérvény, nyilatkozat, keresztlevél

Ha megfelel a kritériumoknak, akkor az egyik szülő kérvényezheti a munkaadójánál a fizetett szabadnapokat. A kérvényhez egy nyilatkozatot is mellékelnie kell arról, hogy a felesége vagy a férje nem kért a munkahelyén hasonló okokból szabadságot. A kérvény és a nyilatkozat mellé – bár nem vonatkozik erre szabály – jó, ha csatolják a gyermek keresztlevelét is, mert az bizonyítja, hogy valóban 12 évnél fiatalabb – magyarázta a Maszolnak Csép Andrea.

A törvény szerint a kormány határozatban szabja meg, hogy hány fizetett szabadnapot kérvényezhetnek a szülők. Rendkívüli helyzetben – mint most a koronavírus-járvány – két hétig szünetel az intézményes oktatás, így a szülő 10 napot kaphat arra, hogy gyermekét otthon felügyelje, de természeti katasztrófa esetén változhat a kiszabott napok mennyisége.

Az RMDSZ tartózkodott a módosító javaslattól, mégis megszavaztak egy szigorítást, amelynek értelmében azok az alkalmazottak, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol minden percben szükség van rájuk – egészségügy, energiaellátás, közszállítás, köztisztaság, vasúti szállítás, telekommunikáció, szociális asszisztencia, közrádió, köztévé –, csak a munkaadójuk jóváhagyásával kaphatják meg ezeket a napokat. Vagyis a munkaadó akár meg is tagadhatja a kényszerszabadságra engedésüket.

Csép Andrea ezt azzal magyarázta, hogy a rendkívüli állapot miatt nem szűnhet meg minden körülöttünk: a szemetet ugyanúgy el kell szállítani, mint eddig, a betegeket ápolni kell, a településeket tisztán tartani, a villanyt, gázt és vizet pedig a továbbiakban is szükséges biztosítani.

Miután megelőlegezte a kényszerszabadságon lévő alkalmazottjai fizetését, a munkaadónak kérvényeznie kell az államnál, hogy visszafizessék neki ezt az összeget. Ez az eljárás azoknak a cégeknek jelenthet nehézséget, ahol nincs vagy alacsony a készpénzáramlás – magyarázta a munkaügyi és szociális bizottság titkára. Hozzátette, hogy ebben a rendkívüli helyzetben termeléskiesés várható a cégeknél és gazdasági visszaesés várható.