Érettségi: vajon még milyen meglepetéseket tartogat a minisztérium?
Változtatni kell az érettségin, de nem egyik napról a másikra, és nem ilyen formában – mondta a Maszolnak Bukur Tamás MAKOSZ-elnök, aki semmi jót nem remél az új típusú vizsgatételektől. Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő szerint viszont érdemes megfontolni a tesztkérdések bevezetését, mert ha helyesen állítják össze a tételeket, akkor ez növelheti a dolgozatok javításának objektivitását. A vizsgamódszer módosításáról pénteken dönt az oktatási minisztérium.
Rovana Plumb, az oktatási tárca ideiglenes vezetője csütörtökön bejelentette: pénteken 14 órakor közli, hogy jövő évtől tesztkérdésekkel helyettesítik-e vagy sem a román nyelv és irodalom, illetve a matematika tételek 40 százalékát a képességvizsgán és az érettségi vizsgán.
A bejelentés előzménye, hogy az Országos Felmérő és Vizsgáztató Központ (CNEE) vezetője szerdán közölte: már jövő évtől változtatnak a vizsgarendszeren. Este közzé is tették a tételmintákat a minisztérium honlapján, amit pár óra múlva visszavontak arra hivatkozva, hogy a kérdésről pénteken, a szülőkkel, a diákokkal és a pedagógusokkal történő egyeztetések után döntene a minisztérium, ugyanis a százezreket érintő módosításról ez idáig nem konzultáltak érintettekkel.
A CNEE indoklása szerint a tesztkérdéseket azért vezetik be a román és a matematika vizsgán is, hogy növeljék a dolgozatok osztályzási kritériumainak objektivitását. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ) elnöke szerint ennek az érvelésnek van alapja, de nem így kellene a problémát megoldani. „Főleg a román nyelv és irodalom vizsga esetében van szubjektivitás, de egy matek dolgozatot nem tudom, hogy lehet szubjektíven értékelni” – mondta Bukur Tamás.
A MAKOSZ elítéli, hogy ismét egyik napról a másikra született egy diákokat érintő döntés. „Ez megint egy elsietett, át nem gondolt dolog” – szögezte le a diákszervezet elnöke.
Csak mesterségesen nőne az átmenési arány
A MAKOSZ egyetért a romániai Országos Diáktanács (CNE) álláspontjával, miszerint a tesztkérdések bevezetése csak mesterségesen növelné az átmenési arányt az érettségin. „Az, hogy a vizsgalapra csak egy betűt kell írni, nem azt feltételezi, hogy valaki úgy írta le azt a betűt, hogy tudja is a választ. Lehet, hogy lemásolta, lehet, hogy csak tippelt” – vélekedett Bukur Tamás.
A MAKOSZ elnöke szerint valóban változtatni kellene az érettségin, de nem így és nem ilyen formában. „A nagy probléma ezzel az egésszel a megvalósítás, ami pocsék, mint nagyon sok hasonló változtatásban” – fogalmazott Bukur Tamás, aki elítéli, hogy egyik napról a másikra, meglepetésszerűen születnek döntések a tanügyben. „Szerintem ezeknek a meglepetéseknek senki nem örül” – tette hozzá.
Emlékeztetett arra is: törvény kötelezi a minisztériumot, hogy minden, diákokat érintő kérdést megbeszéljen a CNE képviselőivel. „Na most, ha az érettségi nem érinti a diákokat, akkor mi?” – tette fel keserűen a kérdést a diákvezető.
Magyar főtanfelügyelő: objektívebben osztályoznának
Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő szerint viszont érdemes megfontolni a tesztkérdések bevezetését az érettségi és a képességvizsgák esetében, és úgy látja, lenne idő a jövő évi vizsgákig arra, hogy a diákokat felkészítsék az új típusú vizsgarendszerre. Érdeklődésünkre elmondta: a világon számos vizsgarendszerben – például a sofőrvizsga esetében – eredményesen alkalmazzák a teszteket, amelyek objektíven mérik fel az érintett tudását. Meglátása szerint ha a román és a matematika vizsgák esetében helyesen állítják össze a teszteket, az növelheti az elbírálás objektivitását.
Kiss Imre hozzátette: az új típusú érettségit a kisebbségi oktatásban részt vevők számára az anyanyelv vizsgán is be kell majd vezetni, hiszen a magyar nyelv vizsgarendszernek követnie kell a román nyelv vizsga struktúráját.
A háromszéki főtanfelügyelő arra is rámutatott, hogy a tesztkérdések nem minden esetben alkalmazhatók, illetve esetenként lehetnek hátulütői is. Például a román vagy magyar nyelv vizsgán be lehet vezetni, de irodalomból nem megoldható, hiszen ott szöveget kell alkotni, a diákok íráskészségét mérik fel, így ez esetben a javítás továbbra is szubjektív marad.
Többen megbukhatnak a matek vizsgán
A matematika vizsga esetében két problémát is felvet a tesztek bevezetése, mutatott rá Kiss Imre. Egyrészt nagyon szigorúan meg kell oldani a vizsgázók felügyeletét, hogy a diákok ne diktálhassák le egymásnak az eredményeket, másrészt pedig a jelenlegi rendszerben értékelik azt is, hogy a diák hogyan vezeti le a feladatot, és még akkor is kap valamennyi pontot, ha a végén figyelmetlenül számol és rossz eredményt ír be, de a tesztek esetében kizárólag a végeredmény fog számítani. Ha az rossz, a diák nem kap pontot, ami akár bukást is eredményezhet, magyarázta a főtanfelügyelő.
Kiss Imre hozzátette, a sajtóból értesült a módosításokról, az oktatási minisztérium és az Országos Felmérő és Vizsgáztató Központ előzetesen senkivel nem egyeztetett. Kérdés, hogy az újítással mi a célja a szaktárcának, hiszen megfelelő tesztek kidolgozása esetén szerinte akár javítani is tudnák a záróvizsgákon való átmenési arányt, így növelhetnék az egyetemre bejutó diákok arányát is – összegzett.