Megérte nem elsietni Erdély egyik legismertebb utcájának a felújítását

Részletesség, minőség, jó ízlés – körülbelül így summázhatnánk a Farkas utca, az Egyetem utca és a szomszédos utcák újragondolására kiírt pályázat nyertes tervét. A kolozsvári Mossfern iroda képviselői, Macalik Arnold és Lázár Csaba hiszik: ha a Farkas utcában sikerül „rendet tenni”, kezdene hasonlítani önmagára.

Macalik Arnold mindenekelőtt üdvözölte a pályázati kiírást, örül annak, hogy szabad verseny nyomán született meg a zsűri döntése. „Egy társadalomban az lenne a normális, hogy a dolgokat ne a sógorsági viszonyok alapján osszuk ki, ne a családtagok, rokonok végezzék a munkát, mert ez sajnos meglátszik az eredményen is” – mutatott rá az építész, aki szerint örvendetes, hogy a Farkas utcával nem sietett a város. „Úgy tűnik, a város már látja, hogy mivel eszik ezt a szakmát, több rálátása van” – nyomatékosított.

A Kolozsvár Polgármesteri Hivatala által meghirdetett pályázat nyertes építészcsapatát Lázár Csaba, Perju Mădălina Simona, Macalik Arnold, Vass Dániel, Pop Vlad Bogdan, Vajna Botond Szilárd, Molnár Attila és Szilágyi-Bartha József alkotja. 

Nem azon van a hangsúly, hogy mit változtatnak az utcákon, mondta, sokkal inkább a „jó gazda” szerepét vállalják magukra, „kikaszálják” az idővel megjelent, majd elburjánzott „parazita elemeket”. A cél azt az állapotot visszahozni – kortárs eszközökkel –, amelyben a teljes középkor és újkor alatt pompázott a Farkas utca, azaz nem lesz járda, sem úttest. Hozzátette, ha sikerül „rendet tenni”, az utca kezdene hasonlítani önmagára.

A koncepciót a fenti ábra szemlélteti a legjobban, amelynek megértésében Lázár Csaba építész segített. „Ha elmetszük az utcát, most van két járda, közötte egy púpos aszfaltcsík, ahol parkolnak és ahol elmegy az a tíz autó óránként. Ez egy tölcséres formába alakul vissza, kiássuk tulajdonképpen az utcát, mert ez régen ilyen volt. Volt középen egy kis folyócska, ahol összegyűlt az esővíz, és kígyózott az utcán valamennyire szabálytalanul. A járófelület két anyagból áll: az egyik a házak lábazatának a folytatása, nagyobb lapokból álló, könnyebb közlekedést biztosító gránit kőlapok, és az utcának a középső felén kisebb kockakőszerű rész lesz” – fejtette ki.

Kevesebb autó, több hársfa

Az autókat nem űzik ki teljesen, de a parkolás tilos lesz a Farkas utcában. Úgynevezett „hurkokban” közlekedhetnek majd az autók: a Király utcából (Ion. I. C. Brătianu) érkező autók a Színház utcán át (Emmanuel de Martonne) a Farkas utca érintésével áthajthatnak a Minorita (Hermann Oberth) utcába, majd a Sági László (Gaál Gábor) és Bethlen (Baba Novac) utca között ismét közlekedhetnek az autók, azonban 20 km/óra sebességkorlátozás lesz érvényben.

Macalik Arnold továbbá megállapította: néhány kivételével a hársfák a helyükön maradnak, sőt még újakat is ültetnek. Például a Piarista templom „csodálatos homlokzatát” és a mellékbejárat fölött található Szent Ignác-szobrot jelenleg beárnyékolják a fák, amin változtatnának. Az Akadémiai Könyvtár szembeötlő, rácsos épülete elé viszont fákat ültetnének, mert a felépítése után ezt elfelejtették, részletezte Macalik.

Alacsonyabb, melegebb utcavilágításra váltanának, visszakerülne a helyére a Mária-oszlop, a város fogadalmi szobra. „Azt mondták, hogy ha túlélik a pestisjárványt, állítanak a szűzanyának egy emléket. Ez megtörtént, aztán rá kétszáz évvel azt onnan kiborotválták. Vissza lehetne hozni, nagyon szép szervezőeleme lehet a térnek” – részletezte.

A Farkas utcába kőpadokat terveznek, az öntöttvas padoknak inkább a parkokban, kertekben van a helyük az építészek szerint, azonban érdemes meghallgatni azok véleményét is, akik hiányolják a tervből a „rendes padokat”, mert vannak a téren olyan sarkok, ahol az ember szívesen megpihenne, tette hozzá Macalik.

A Farkas utcai templom előtt „megáll az idő”

Újdonságnak számít még a Farkas utcai templom előtti tér újragondolása. „Ott valamiképpen más a hangulat, még az ázsiai turista is érzi ezt. Mintha csend lenne, mintha megállna ott az idő” – mondta Macalik Arnold, ezért egy ligetszerű, fás teret képzeltek el kavicsos földburkolattal. A brassói Fekete templom nyújtott ehhez inspirációt, ahol a templom körüli tér megmaradt a középkori állapotában. „Brassóban is volt nemrég egy ilyen pályázat, és hasonlóan gondolkodott a nyertes, hogy nem burkolják le a teret. Nálunk vissza kell lépni: lassan egy évszázada le van burkolva kővel. Nagy-nagy örömünkre a nemzetközi és helyi zsűritagok is támogatták, hogy ehhez a csendhez hangoljuk a burkolatot” – fejtette ki. A felületet úgy kell elképzelni, mint a sétatéri kavicsos részt, egészítette ki Lázár Csaba.

„Nincs egy évtizede, hogy átalakult a Szent György-szobor körüli tér. Eltűnt három nagyon szép öreg hársfa, és ez teljesen átalakította a tér jellegét. Ligetszerű fásítást gondoltunk ki, ami azt is jelenti, hogy nem lesz olyan könnyen érzékelhető a templom, ugyan végig fogjuk látni, de a szobornál jutunk ki a tisztásra, és hirtelen megjelenik előttünk a templom. A gótikus építészetnek sajátjaként mondható térélményben lesz részünk, hasonlóan működik a katedrálisok városaiban is” – ismertette Macalik az építésziroda tervét.

A Farkas utca „hab a tortán” a pályázatban, de a szomszédos utcákat is átgondolják, „összevarrják” őket.

Shared space: „ha figyelünk egymásra, lehet így élni”

Az Egyetem utcát shared space-ként, azaz megosztott térként képzelik el. A gyalogosok, biciklisek, autósok közös tere lenne, a megengedett legnagyobb sebesség itt is 20 km/óra.

„Ez külföldön használt példa, mi egy hollandiai kisebb városról, Haarlemről láttunk egy ilyen videót, amelyik bemutatja, hogy hogyan működik ez a shared space egy szombat délután. Ez megfogott bennünket, hogy lehet így élni, ha tudunk figyelni egymásra” – fogalmazott Lázár. Amikor az inspirációs forrásokról kérdeztük az építészeket, Macalik hangsúlyozta, hogy a legnagyobb inspirációt maga a Farkas utca adta, részletesen kielemezték, próbálták megérteni a térviszonyokat, Lázár Csaba szerint viszont sokat jelentett, hogy olyan külföldi nagyvárosok példáját is tanulmányozták, mint Torino, Firenze, Bordeaux.

Következő lépésként az iroda egy megállapodásra jut az önkormányzattal, a tervezési folyamat csak ezután kezdődik. Az év végéig el kell hogy készítsenek egy előtervet és egy pályázati anyagot, majd ezt újabb tervezési és megvalósítási időszak követi. Pár éves munkafolyamatnak néznek elébe, mivel az építészek ragaszkodnak az alapos, minőségi tervezéshez és kivitelezéshez.

„Ezzel párhuzamosan elfogadtatjuk, hogy teljes alépítmény felújítás is legyen, hogy ne csak burkolatot és arculatot javítgassunk, és utána számtalanszor vissza kelljen térni. Igyekeznénk olyan módon eljárni műszakilag, hogy ez egy tartós, hosszú távú eredmény legyen. Poroszos, németes részletességgel és odaadással akarunk viszonyulni a tervezéshez” – összegzett Macalik Arnold.

Kapcsolódók

Kimaradt?