Különleges kiállítás nyílt péntek este a Teleki Téka ideiglenes kiállítótermében: László Lóránt, a könyvtár munkatársa olyan 16-17-18-ik századi köteteket válogatott és helyezett a tárlókba, amelyek főzésről, ételkészítésről, fűszerezésről szólnak.

Láthatunk többek közt egy 16. század végéről – 17. század elejéről származó, kézzel lejegyzett ételreceptet, egy 1792-es kiadású kéziratos füveskönyvet Teleki Sámuelné Bethlen Zsuzsanna gyűjteményéből, egy 1785-ben Kolozsváron kiadott kötetet az „Ángliai országban” használatos, egészségmegőrzést szolgáló füvekről, vagy az egykor a Bolyai János tulajdonában levő Marosvásárhelyen nyomtatott 1858-as borászati szakkönyvet.

László Lóránt, a kiállítás ötletgazdája és kurátora arról beszélt, hogy Teleki Téka és a város történetében is első a most látható történeti gasztronómiai kiállítás, az Ars Culinaria.

„Az az ötlet, hogy egy tudományos könyvtárban szakácskönyveket keressünk, kissé naivnak tűnhet, azonban nem kell elfeledni egyrészt, hogy Teleki Sámuel feleségének gr. Bethlen Zsuzsannának is itt van a könyvtára, illetve Brillat-Savarin óta a gasztronómia nemcsak egyszerűen szakácskönyveket jelent, hanem Az ízlés fiziológiájában megfogalmazottak szerint, a gasztronómia rendszeres ismerete mindannak, ami az ember táplálkozására vonatkozik.  Ilyen értelemben pedig nem elhanyagolható könyvtárunk gyűjteménye” – mutatott rá ismertetőjében a könyvtáros.

„Két hónappal ezelőtt akadt rá Petelei Klára kolleganőnk egy térképészeti szakmunka után kutakodva, egy 1584-ből származó kiadvány hátsó fedőlapján, teljesen véletlenül erre a receptre, és az első szakvéleményezések során már kiderült, hogy az egyike az első magyar kézírásos recepteknek, ami minden valószínűség szerint a 16. század végére - 17. század elejére keltezhető” – hívta fel a figyelmet a kiállításon látható kuriózumra Lázok Klára könyvtárvezető, aki arról is beszélt a megnyitón, hogy mitől egyedi ez a kiállítás.

„Nemcsak a témába vágó szakkönyveket igyekszik bemutatni, hanem az is része volt a koncepciónak, hogy a gyűjteményünkben feltalálható témába vágó képi anyagot, metszeteket, képeket, illusztrációkat felkutassa, ezáltal is érzékletesebbé téve a korabeli ételkészítési módozatokat, lehetőségeket, hangulatot” - jelentette ki.

A kéziratos recept:
Vagdalt Pástétum csinálásának módja
Borjúhúsból, vagy juhhúsból
Végy borjúhúst, vagy ürühúst azmennyit akarsz csinálni, és borjú-kövért vagy ürühúsnak az kövérit, annyit, azmennyi az hús lészen, és ha borjú vagy ürü kövérit nem találsz, tehénhús kövérét, és az tehénnek velejét, felényit, mint az hús avagy az kövér volna. Vagdalják öszve ezeket azmennél apróbban lehet, és mindenféle fűszerszámot vess bele, de keveset, hanem fahéjat vess legtöbbet minden egyéb szerszámnál bele, borsót pedig, szekfüvet kevesebbet vess az fahéjnál, egy kevés szerecsindiót, vagy ha az nem lészen, virágját is vess bele és apró tengeri szőlőt is csinálj köziben. És ezeket tésztában csináld szépen be, és egy vagy két tyukmonynak az székét csináld fellyül reá az húsra, és fellyül is osztán tésztával szépen be kell csinálni, és ezképpen pinnyátában szépen megsüthni, vagy ha pinnyáta nincsen, csak az sütőkemencében is megsüthetni, de jobban és szebben sül pinnyátában.