Erdély, Gyergyói-medence, 1944 ősze. A Honvédség helyi alakulatokat hozott létre, köztük a gyergyótölgyesi 21. Határvadász Zászlóaljat, és három székely határőr zászlóaljat. Ezek alkották a Magyar Királyi 65. Határvadász Csoportot, amely 1944 szeptemberében a szovjet csapatokkal vette fel a harcokat. Székely apák és fiúk együtt küzdöttek és gyakran együtt haltak hősi halált. Nekik állít emléket a Kereszthegy és a róla készült film.

Játékfilmes elemekkel „fűszerezett” dokumentumfilmet készített a HM Zrínyi Nonprofit Kft. Katonai Filmstúdiója, a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztállyal való együttműködésben. A helyszín Erdély, a Gyergyói-medence. A történések időpontja 1944 ősze. A szereplők a magyar királyi 65. székely honvéd határvadászcsoport veteránjai.

Az április 29-i budapesti premier után Kézdivásárhelyen május 11-én, vasárnap 17 órakor mutatják be a filmet a Vigadó Művelődési Ház nagytermében.

Belépés díjtalan.

https://www.youtube.com/watch?v=5y8mc6hyBuw

Mi is az a Kereszthegy? Első megközelítésben természeti képződmény: egy ezerötszáz méteres magaslat a Görgényi-havasok hegyláncának csúcsai között.

A második világégés óta azonban több ennél. Hősi emlékműként tiszteli a környék népe. Nemcsak azért, mert fentről kereszt alakúnak látszik. Nemcsak azért, mert itt vesztek el apák és fiúk a túlerő csapásai alatt. Hanem azért is, mert mindenki tudta, hogy ezeknek a harcoknak és hősöknek az emlékére nem állít senki emlékművet.

A hegy maga a hősök emlékhelye.

Hét évtized múltán végre egy film is készült, amely nemcsak őrzi, hanem fel is idézi a hősök emlékét. Az alkotócsoport mozgatórugója a gyergyóremetei Nagy József történész, aki székelyföld második világháborús hadtörténetével foglalkozik.

„Erdély visszacsatolása után, 1940-től Gyergyó vidéke is, Magyarország részeként a Magyar Királyi Honvédség által megszállt terület volt” – idézi Nagy József a történelmet. – „A Honvédség helyi alakulatokat hozott létre, köztük a gyergyótölgyesi 21. Határvadász Zászlóaljat, és három székely határőr zászlóaljat. Ezek alkották a Magyar Királyi 65. Határvadász Csoportot, amely 1944 szeptemberében a szovjet csapatokkal vette fel a harcokat. Ezekben a katonai szervezetekben székely apák és fiúk együtt küzdöttek és gyakran együtt haltak hősi halált. Ezeknek a hősi halottaknak állít emléket a film, akiket a történelem elfeledett, hiszen róluk évtizedekig beszélni sem lehetett.”

Nagy József 2008 óta készít interjúkat a harcokban részt vett veteránokkal. A gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió tulajdonosa, Berszán-Árus György volt az első segítsége. Stúdióban vették fel az interjúkat, amelyek egy része a Katonai Filmstúdió által készített dokumentumfilmben is szerepel.

Bárány Krisztián újságíró, a film forgatókönyvírója és társrendezője. 2005-ben a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem hallgatójaként ismerkedett meg Nagy Józseffel, és rajta keresztül a 65. határvadász csoport történetével. A két egyetemista akkor és ott úgy döntött, a témát fel kell dolgozni, talán egy filmnek kellene születnie.

Az ötlettel a fiatalok megkeresték a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti főosztályát is, ahol azonnal fantáziát láttak az ötletben, és igyekeztek megkeresni a filmkészítéshez a szükséges forrásokat. A szükséges anyagiak egy részét a főosztály teremtette elő, s egy konzorciumi ajánlattal megkeresték a HM Zrínyi Nonporfit Kft-t is, amelynek ügyvezetője, dr. Bozsonyi Károly az első perctől lelkes támogatójává vált a születendő alkotásnak.

A forgatások két helyszínen folytak. 2013 nyarán a gyergyói medencében, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyótölgyes, Borszék körzetében dolgozott a stáb. A második világháború óta nem látott magyar katonai egyenruhák bukkantak fel a forgatás napjaiban Gyergyóremetén. Akik viselték, a soproni Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai voltak, Igler Attila vezetésével.

Röviddel az erdélyi jelenetek befejezése után Magyarországon folytatódott a munka, az Altiszti Akadémia csobánkai bázisának területén. Itt a román területen használt makett puskákat felváltották a működő fegyverek. Dörögtek a hegyi ágyúk, kerepeltek a géppuskák, robbantak a tüzérségi imitációk.

A film utómunkái 2013 telétől 2014 tavaszáig tartottak a Zrínyi Katonai Filmstúdió utómunka-stúdiójában, Aliczky György vágó keze alatt. 2014 március végére vált véglegessé a film zenéje is, amelyet Ökrös Csaba Príma díjas zeneművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára szerzett, és a budafoki Dohnányi Zenekar alkotott belőle szimfonikus művet, Hollerung Gábor zeneigazgató vezetésével.