November 15-ig látogatható a kolozsvári Bánffy-palotában Sipos László Megfordult világ című időszaki kiállítása a Kolozsvári Művészeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet szervezésében.

Az 1943-ban Kolozsváron született, ma Felvincen élő és alkotó Sipos László festőművész, grafikus a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán folytatott felsőfokú tanulmányokat, 1970-ben a textilművészeti szakon szerzett diplomát, emlékeztet a szervezők közleménye. Mestereinek Földes László esztétát, és Bretter György filozófust tartja. A főiskola elvégzése után 1990-ig Tordán rajztanár, 1990– 1992 között a kolozsvári Helikon című lap szerkesztőségében grafikus, majd 1992-től szabadfoglalkozású művész.

Több mint 70 könyvet és kiadványt illusztrált rajzaival, számos bábszínházi díszletet tervezett és képzőművészeti cikkei jelentek meg. 1969-tól jelen van a különböző kolozsvári és magyarországi csoportos tárlatokon, első egyéni kiállításával szintén 1969-ben mutatkozott be Kolozsváron. Számos egyéni tárlata volt a kincses városban (legutóbb 2019 őszén az Ars Sacra Galériában), illetve többek között Marosvásárhelyen (1971), Bukarestben (1972, 2007, 2010), Nagyváradon (1976), Makón (1996, 2001, 2011), Oroszországban (2013), Budapesten (2014), Sepsiszentgyörgyön (2020). 1995-től a Barabás Miklós Céh vezetőségi tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

1997-ben elnyerte a Barabás Miklós Céh Festészeti díját, 2004-ben a Szolnay Sándor díjat, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Művészetében többféle stílusirányzat (a pop-arttól a konstruktivizmuson és neoexpresszionizmuson keresztül a szürrealizmusig) hatása érik össze egy sajátos és azonnal felismerhető, egzisztencialista filozófiával átitatott gondolati- és képi világgá.

Festményei néhány fő témát járnak körül, mint például a művész és a tudósok felelőssége (mint például a Mágus / Einstein sorozat vagy néhány kiváló alkotó – Ady, Bartók, Tamási Áron – portréja), a nő (eszményített) alakja és szerepei, a cirkusz világa (Bohóc sorozat). Számos műve balladai vagy népművészeti ihletésű (Kőműves Kelemenné, Csángó Madonna), visszatérő képszervező elemei (hal, fogó, kalapács, szegek, serleg) pedig a katolikus vallás alapszimbólumai. Jelkép-erejű főbb alakjaihoz (mágus, kakas, ló, életfa) többször visszatér az évek során, egy-egy sorozatot alkotva e motívumokból.

A Magyar Kulturális Intézet részéről Szebeni Zsuzsa, a Kolozsvári Művészeti Múzeum részéről Bordás Beáta a kiállítás kurátora. A tárlat egy szűkebb válogatást nyújt az alkotó egyben tartott és jól átlátható életművéből, kiragadva a legfontosabb témákat és a főműveknek számító alkotásokat. Ugyanakkor bemutat néhány fiatalkori művet is, amelyek az újdonság erejével hatnak, és betekintést enged a festő munkamódszerébe is. A kiállítás főbb tematikai egységei: a vallási és népművészeti ihletésű főművek, a zenével kapcsolatos alkotások, valamint az erdélyi és egyetemes magyar kultúra nagy alakjai előtt tisztelgő festmények.

A Kolozsvári Művészeti Múzeum szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között látogatható a járványügyi előírások betartásával.