A „rabszolgatörvényről” döntöttek – állt a bál a magyar Országgyűlésben

Ellenzéki tiltakozások között dönt a magyar Országgyűlés a Munka Törvénykönyvének módosításáról, amelyet rabszolgatörvényként emlegetnek. FRISSÍTÉS: A vitatott törvényt elfogadták a kormánypárti képviselők.

A szélsőjobboldali A Mi hazánk mozgalom "rabszolgapiacot" nyitott reggel a parlament előtt, ellenzéki pártok pedig elfoglalták a pulpitust a teremben az ülés megkezdése előtt. Magyarországi idő szerint 11 körül már megkezdődött a sípolás, az LMP-sek cédulákat szórtak „rabszolgatörvény helyett több bért” felirattal. A levezető elnököt, Latorcai János alelnököt megakadályozták abban, hogy megkezdhesse a munkát, a sajtó óriási hangzavarról számolt be. Latorcai végül parlamenti ülőhelyéről beszélhetett a mikrofonba – amelyet később el akartak venni.

A szavazás néhány perccel később megkezdődött, a fideszes képviselők "gyors ütemben" szavaztak. A Mérce szerint ugyanakkor a kormánypárti képviselők szabályellenes módon a patkóból nyitották meg az ülést, majd futószalagon elindították a szavazást, amely az ellenzéki képviselők szerint több pontos is megsérti a házszabályt, ezért érvénytelen.

Délben Ungár Péter LMP-s politikus megafont használt, elindította a szirénát, sokan sípoltak, a Jobbik hangszórót vitt a terembe. Eközben megszavazták többek között a közigazgatási bíróságokról szóló javaslatot is, amelyet korábban államfői vétő nyomán az Alkotmánybíróság megakadályozott.

A vitatott törvényt végül megszavazták a kormánypárti képviselők magyarországi idő szerint fél 2-kor. Az ellenzék a magyar himnuszt énekelte eközben, majd azt kiabálta: "hazaárulók", "nem hagyjuk". Estére demonstrációt jelentettek be a Kossuth-térre.

Eltérő álláspontok

A törvény a munkaidőkeret egy évről három évre emelését és a rendkívüli munkaidő éves keretének 250 óráról 400 órára növelését célozza meg. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a törvénytervezet alapján nem járna bérpótlék a beosztáson túli rendkívüli munkaidőre, tehát a túlórára. A törvény módosítása és a munkavállalói beleegyezés után az elfogadott túlóra rendes munkaidőnek fog számítani.

Orbán Viktor miniszterelnök a korábbi szakszervezeti tiltakozásokat követően úgy nyilatkozott: a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja. Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, különben elbocsátják őket, a kormányfő azt mondta: Magyarországon ma munkaerőhiány van.

A Republikon Intézet mérése szerint a teljes magyar lakosság csaknem kétharmada hallott már az elmúlt hetek egyik legnagyobb port kavaró kezdeményezéséről, a rabszolgatörvény néven elhíresült módosítójavaslatról. A kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltalakat, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a változtatásokat. 

Kapcsolódók

Kimaradt?