A „rabszolgatörvényről” döntöttek – állt a bál a magyar Országgyűlésben
Ellenzéki tiltakozások között dönt a magyar Országgyűlés a Munka Törvénykönyvének módosításáról, amelyet rabszolgatörvényként emlegetnek. FRISSÍTÉS: A vitatott törvényt elfogadták a kormánypárti képviselők.
A szélsőjobboldali A Mi hazánk mozgalom "rabszolgapiacot" nyitott reggel a parlament előtt, ellenzéki pártok pedig elfoglalták a pulpitust a teremben az ülés megkezdése előtt. Magyarországi idő szerint 11 körül már megkezdődött a sípolás, az LMP-sek cédulákat szórtak „rabszolgatörvény helyett több bért” felirattal. A levezető elnököt, Latorcai János alelnököt megakadályozták abban, hogy megkezdhesse a munkát, a sajtó óriási hangzavarról számolt be. Latorcai végül parlamenti ülőhelyéről beszélhetett a mikrofonba – amelyet később el akartak venni.
A szavazás néhány perccel később megkezdődött, a fideszes képviselők "gyors ütemben" szavaztak. A Mérce szerint ugyanakkor a kormánypárti képviselők szabályellenes módon a patkóból nyitották meg az ülést, majd futószalagon elindították a szavazást, amely az ellenzéki képviselők szerint több pontos is megsérti a házszabályt, ezért érvénytelen.
Délben Ungár Péter LMP-s politikus megafont használt, elindította a szirénát, sokan sípoltak, a Jobbik hangszórót vitt a terembe. Eközben megszavazták többek között a közigazgatási bíróságokról szóló javaslatot is, amelyet korábban államfői vétő nyomán az Alkotmánybíróság megakadályozott.
Eltérő álláspontok
A törvény a munkaidőkeret egy évről három évre emelését és a rendkívüli munkaidő éves keretének 250 óráról 400 órára növelését célozza meg. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a törvénytervezet alapján nem járna bérpótlék a beosztáson túli rendkívüli munkaidőre, tehát a túlórára. A törvény módosítása és a munkavállalói beleegyezés után az elfogadott túlóra rendes munkaidőnek fog számítani.
Orbán Viktor miniszterelnök a korábbi szakszervezeti tiltakozásokat követően úgy nyilatkozott: a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja. Arra a felvetésre, hogy a munkaadók kényszeríthetik a dolgozókat, hogy vállaljanak túlmunkát, különben elbocsátják őket, a kormányfő azt mondta: Magyarországon ma munkaerőhiány van.