FRISSÍTVE: A módosított igazságügyi törvények alkalmazásának azonnali felfüggesztésére, majd a jogszabályokba foglaltak felülvizsgálatát ajánlja Romániának az Európai Bizottság (EB) az igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében kedden ismertetett jelentésében. Bulgária ugyanakkor piros pontot kapott Brüsszeltől.

A jelentés brüsszeli ismertetésekor Frans Timmermans, az Európai Bizottság elnöke úgy értékelte, hogy Romániában visszalépett az igazságügyi reformok terén. Nagyon fontosnak nevezte, hogy ismét előrelépések történjenek a korrupcióellenes fellépésben és az igazságügy függetlenségének megszilárdításában. Ez szerinte az egyetlen módja annak, hogy az Európai Bizottság lezárja a román igazságügy megfigyelését. „Ez a román állampolgárok és az EU érdeke is” – fogalmazott Timmermans.

A jelentés szerint a visszalépést az igazságügyi törvények elfogadása, általában az igazságszolgáltatás függetlenségére, de különösen a korrupcióellenes ügyészségre (DNA) gyakorolt nyomás, illetve más, az korrupcióellenes fellépést aláásó intézkedések jelentették.

A legutóbbi, 2017-es jelentésében az Európai Bizottság 12 ajánlást fogalmazott meg Románia számára. A kedden ismertetetett jelentés további 8 ajánlást tartalmaz. Ezekre az Európai Bizottság szerint a jelenlegi helyzet „orvoslására” van szükség. A 8 új ajánlás a következő:

1. az igazságügyi törvények alkalmazását azonnal függesszék fel
2. az igazságügyi törvényeket vizsgálják felül az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és a GRECO ajánlásainak megfelelően
3. a vezető ügyészek kinevezési vagy leváltási eljárását azonnal függesszék fel
4. kezdjenek új eljárást a DNA főügyésze kinevezésére
5. a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) nevezzen ki ideiglenes vezetőséget az Igazságügyi Felügyelet élére, és három hónapon belül versenyvizsgával jelöljék ki az új vezetőket
6. a döntéshozók vegyék figyelembe az új főügyészek kinevezésekor a CSM negatív véleményezéseit egy új jogi keret hatályba lépéséig
7. „fagyasszák be” a módosított büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv hatályba léptetését
8. vizsgálják felül a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv módosításait az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően

A SRI titkos megállapodásai is bekerültek

A jelentés a Román Hírszerző Szolgálat és az ügyészségek közötti titkos megállapodásokra is kitér. Megállapítja, hogy ezekre hivatkozva a bukaresti kormány és a parlament „váratlan” törvénymódosításokat hajtott végre és bírálta az igazságszolgáltatást.

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet: csak a bíróság állapíthatja meg, hogy a titkos megállapodások alapján történtek-e visszaélések. Ugyanakkor fontosnak nevezi a titkosszolgálatok megfelelő ellenőrzését lehetővé tevő jogi keret megteremtését, az alapjogok tiszteletben tartását, a polgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmának a szavatolását.

Mint ismert, Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolását, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe. 

Johannis: Dragneáék lehúzzák az országot

Románia 11 évet lépett vissza, az EU-hoz való csatlakozása előtti állapotába, a Dragnea–Dăncilă kormány pedig egy szivaccsal eltörölte a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseket – jelentette ki Klaus Johannis államfő kedden.

„Az Európai Parlament határozatában és az MCV-jelentésben körülbelül ugyanazok a dolgok jelennek meg: éspedig hogy a románok többsége, engem is beleértve, európaiak akarunk lenni, szilárd és átlátható demokráciát akarunk építeni a román állampolgárok számára. Sajnos a demokrácia ezen a balesetének, azaz a Dragnea–Dăncilă kormánynak egészen más elképzelései vannak, és le akarja húzni az országot” – mondta a Cotroceni-palotában Johannis.

Hozzátette, a lehető legrosszabb módon hívta fel magára az ország a figyelmet az igazságügyi törvények és a büntető törvénykönyv többszörös változtatásával. Liviu Dragneáról, a Szociáldemokrata Párt elnökéről azt mondta Johannis: sajnálatos, hogy „Romániával harcol, ahelyett, hogy Romániáért harcolna”.

Dăncilă miniszterelnök „Arábiában rejtőzködik, miközben ég az ország” – fogalmazott az államfő, hangoztatva, hogy a „Dragnea-Dăncilă kabinet egyetlen célja megszabadítani Dragneát a büntetőügyektől”. Johannis szerint közérthetővé kell tenni az MCV-jelentést és az EP határozatát, hogy mindenki megértse üzenetüket, miszerint Románia visszalépett 11 évvel ezelőtti, tehát az Európai Unióhoz való csatlakozása előtti állapotába. 

„Íme a Dragnea-Dăncilă kormány egy kézzel fogható, látható és mérhető eredménye. A csatlakozás óta eltelt 11 év minden erőfeszítését és megvalósítását eltörölték egy szivaccsal" - vélekedett az államfő.

Tăriceanu: hiányzik a román álláspont

A kormánykoalíció kisebbik pártját, a liberális ALDE-t vezető Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök úgy vélekedett: mind az EP határozata, mind az EB monitoring-jelentése egyoldalú, politikai indíttatású, szubjektív következtetéseket tartalmaz.

Tăriceanu az EP-ben megszavazott határozatból hiányolta a román álláspontot, és azt is nehezményezte, hogy a végső szövegváltozat már nem utal arra a problémára, ami a bukaresti kormánypártok szerint leginkább veszélyezteti a román jogállamiságot: az ügyészségekre és bíróságokra gyakorolt törvénytelen titkosszolgálati befolyás kérdését.

Ludovic Orban: ez egy újabb fekete kedd

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság is egyértelművé tette kedden, hogy a bukaresti kormány, valamint a PSD-ALDE koalíció "kívül helyezkedik minden európai értéken és elven, az EU működésének alapjául szolgáló szabályozáson" - véli a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.

Ludovic Orban szerint "újabb fekete keddként" vonul be ez a nap az ország EU-csatlakozás utáni történelmébe. "Ma is világossá vált, hogy a bűnözésre szakosodott politikai gazemberek alkotta klán foglyul ejtette a román államot, és a választásokkor megszerzett hatalmát nem a román állampolgárok érdekeinek szolgálatába állítja, hanem arra használja fel, hogy megoldja személyes problémáit és megszabaduljon a politikai pályafutása alatt elkövetett bűncselekmények következményeitől" - fogalmazott.

A PNL-elnök szerint mind az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében ismertetett jelentés, mind az Európai Parlament határozata rávilágít arra, hogy Liviu Dragnea PSD-elnök és Călin Popescu-Tăriceanu ALDE-elnök "EU-ellenesek", és veszélybe sodorják azokat a kedvezményeket, amelyeket az ország EU-tagságának köszönhetően élvezhetnek a román állampolgárok.

PMP: a hatalom túllépte a piros vonalat

Precedens nélküli a brüsszeli figyelmeztetés Románia irányába, és azt jelzi, hogy a hatalom túllépte a piros vonalat, jelentette ki az Agpres hírügynökségnek a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac képviselő.

Az MVC-jelentésre és a romániai jogállamiságról hozott EP-határozatra Eugen Tomac úgy reagált: a jelenlegi kormány az „ellenkező irányba halad” a Brüsszellel való kapcsolat terén, és „a ma felmutatott piros lap sokkal durvább figyelmeztetéssé válhat, ha Románia Kormánya nem veszi figyelembe az összes ajánlást, amelyeket országunknak címeztek.”

A PMP-elnök kifejtette, a kormánykoalíció vezetőinek meg kell érteniük, hogy Európában a demokrácia nem lehet alku tárgya, a valóság pedig többé nem ferdíthető el kényük-kedvük szerint. „Az a tény, hogy Románia EU-elnökségének átvétele előtt alig 50 nappal ilyen kemény jelzést kapunk, bizonyítja, milyen súlyos a szakadás Bukarest döntő pozícióban lévő politikai vezetői és az európai intézmények között” - mondta Tomac.

USR: ennek a kormánynak távoznia kell

Európán kívülre taszítja Romániát a kormány - jelentette ki kedden Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke. A parlamentben nyilatkozó ellenzéki politikus kijelentette, jelenleg Románia már egyértelműen Bulgária mögé került, és a következő lépés az lesz, hogy kikerül az Európai Unióból.

„Ennek a kormánynak távoznia kell, kérjük a kabinet lemondását. Az USR valószínűleg a következő napokban tárgyalni fog minden ellenzéki alakulattal a bizalmatlansági indítvány benyújtásáról, amely most már szükséges és kötelező is, mert jelenleg Liviu Dragnea és a PSD Európán kívülre taszítja Romániát” – jelentette ki.

Barna szerint a kormány éppen a centenáriumi évben tette Európa szégyenévé az országot, megalázta a román államot, intézkedései oda vezettek, hogy visszalépés történt a reformfolyamatban.

Az EB álláspontja megegyezik a legfőbb ügyészségével

Az Európai Bizottság által az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében megfogalmazott álláspont hasonló ahhoz, amit a legfőbb ügyészség következetesen hangoztat - olvasható az intézmény keddi közleményében.

„Az Európai Bizottság álláspontja olyan alapvető kérdésekben, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a bírói és ügyészi karrier, a büntető és a büntetőeljárási törvénykönyv módosítása megegyezik a legfőbb ügyészség következetesen hangoztatott álláspontjával” - szögezi le a közlemény. Az állásfoglalás szerint Augustin Lazăr legfőbb ügyész továbbra is kész hozzájárulni - hatáskörén belül - az MCV-jelentésbe foglalt ajánlások gyakorlatba ültetéséhez.