Az igazságszolgáltatás intézményeinek és szakmai szervezeteinek vezetői, az Európai Bizottság és uniós diplomaták is bírálták az elmúlt napokban a közkegyelemre és a büntetőjog módosítására vonatkozó rendelettervezetet. Egy hete tízezrek vonultak utcára a készülő jogszabályok miatt, most vasárnap újabb tüntetések várhatók. Összefoglaltuk az eddigi állásfoglalásokat.

Legutóbb a bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelső Bírói Tanács (CMS) véleményezte negatívan a tervezeteket. A CSM alkotmányellenesnek tartja, hogy - azonnal hatályba lépő - sürgősségi kormányrendelettel hirdessenek közkegyelmet több ezer elítéltnek, a szakmai fórum szerint ugyanis közkegyelemet csak a parlament hirdethet sarkalatos törvényben. A büntető törvénykönyv egyes cikkelyeinek módosítását előirányzó másik tervezetről az a CSM álláspontja, hogy a kormány nem indokolta meggyőző módon, miért kellene a rendes parlamenti jogalkotási eljárást sürgősségi rendelettel helyettesíteni.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) január 20-án fogalmazta meg hivatalos álláspontját a rendekettervezetekkel kapcsolatosan. Amint az ügyészek rámutattak, a kormány elképzelése felborítaná az egyensúlyt a bűnöző személyek megbüntetésére irányuló társadalmi elvárás és a vizsgálat alatt álló vagy büntetésüket letöltő személyek alapvető emberi jogainak betartása között. A DNA szerint a sürgősségi kormányrendelet megszegi az alkotmány több cikkelyét is.

Az intézmény főügyésze, Laura Codruta Kövesi szerint a büntető törvénykönyv kormány által javasolt módosítása részben dekriminalizálná a hivatali visszaélés bűntényét, és lehetetlenné teszi az okozott károk visszaszerzését.

A legfőbb ügyészség álláspontja megegyezik az Országos Korrupcióellenes Ügyészség álláspontjával. A vádhatóság kifogásolja, hogy a módosítások nyomán mentesülnének a büntetés alól az adócsalók, a gondatlanságból elkövetett emberölések vagy testi sértések elkövetői is. Így például mentesülhetnének a további eljárás alól a 65 ember halálát okozó bukaresti Colectiv klubban történt tűzeset felelősei is. Az ügyészég javaslata szerint a börtönök túlzsúfoltságán használaton kívül helyezett laktanyák átalakításával lehetne enyhíteni.

A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) közleménye szerint a tervezetek a bűnözésnek kedveznek, és ellentmondanak a DIICOT alapvető céljainak.

A Romániai Bírók Fórumának Egyesülete a korábban említett bűntények dekriminalizálása mellett azt is kifogásolja, hogy büntetlenek maradnának az engedély nélkül fegyvert és lőszert tartó személyek, iletve a sikkasztások elkövetői is. Közleményükben leszögezik, hogy a korrupció által jellemző román társadalom esetében óhatatlanul szükségesnek mutatkozik a korrupció ellen küzdő intézmények megerősítése, hatáskörének növelése, az okozott károk visszaszerzése, a kormány viszont – még ha részben is – büntetlenne tenne bizonyos bűncselekményeket, közkegyelemben részesítene bűnöző személyeket.

Brüsszeli fejcsóválás

Az Európai Bizottság is közvetett módon elítélően nyilatkozott a kormány szándéka ellen, véleményét a romániai igazságszolgáltatásról szóló, úgynevezett MCV-jelentésében fogalmazta meg. A brüsszeli illetékesek ez esetben ugyan nem nevezték nevén a tervezeteket, de megállapították: a korrupció leküzdését vagy a DNA függetlenségét, hatékonyságát korlátozó törvénymódosítások magukkal vonják a romániai korrupció elleni harc során eddigi elért haladás felülvizsgálását. Brüsszel a romániai politikusok és a média egy részének az igazságszolgáltatási rendszer lejáratását célzó próbálkozásait is bírálja, amelyek megkérdőjelezik a korrupció elleni küzdelem visszafordíthatatlanságát.

Politikusok véleménye

Klaus Johannis államfő már akkor bírálta a kormány szándékát, amikor arról még csak híresztelések láttak napvilágot. Január 18-án első ízben vett részt a kormány ülésén, hogy megakadályozza a sürgősségi kormányrendeletek elfogadását. Részt vett a harmincezres bukaresti tüntetésen, ezt követően pedig népszavazás kezdeményezését jelentette be, amelynek során kikérik az állampolgárok véleményét a korrupció elleni harc folytatásának szükségességéről.

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének elvárása azt, hogy Romániában valamennyi intézmény kivegye részét a nemzet korrupció elleni harcából. Ugyanakkor támogatásáról biztosította az DNA főügyészét, Laura Codruța Kövesit és a romániai korrupció ellen fellépő valamennyi intézményt. 

Németország bukaresti nagykövete, Cord Meier-Klodt országa nevében maga is támogatásáról biztosította a jogállamiság megerősítését és a korrupció leküzdését szolgáló törekvéseket, amelyek egyben zálogát is jelenthetik a további németországi beruházásoknak. Szavait megerősített a német-román kereskedelmi kamara is, amely közleményében szögezte le, a német vállalatok jó szemmel nézik a korrupció elleni küzdelmet és a harc folytatását kívánják.

Mit mond a börtönszemélyzet?

Az Országos Börtönigazgatóság megállapítja: a börtönök állapotát 27 éve bírálatok érik, ám mindaddig, ameddig politikusok, jelentős üzletemberek nem kerültek a rácsok mögé, a kérdést a politikai pártok és kormányok egyike sem tartotta égetően fontosnak. Az ügykezelőség adatai szerint egyébként a börtönök túlzsúfoltsága folyamatosan csökken.

A börtönök személyzetnek szakszervezetei azt is nyilvánosságra hozták, az utóbbi tíz évben a bebörtönzött személyek száma 48 ezerről 27 ezerre esett vissza, ami arra mutat, hogy a túlzsúfoltság négy éven belül megszűnik. Emellett a bebörtönzöttek sorában a halandóság alig 3,5 ezrelék, a lakosság sorában pedig 11 ezrelék körüli. A román lakások több mint 40 százalékánál az illemhely az udvaron van, a bebörtönzöttek 100 százaléka viszont egészségügyi csoporttal és csapvízzel rendelkezik.

A sürgősségi kormányrendelet ellen tiltakozó hat nem kormányzati szervezet közös közleményben állítja, hogy az ily módon elfogadott közkegyelmi rendelet példátlan az 1989 utáni Romániában. Elfogadhatatlannak nevezik azt, hogy a kormány titokban, a román társadalommal való konzultáció nélkül akarta elfogadni a rendeletet.

A kormány szándéka ellen tiltakozott több ifjúsági szervezet is, így például a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége, a Romániai Ifjúsági Tanács, a Tanulók Országos Tanácsa is.