Az egész ország politikai életét befolyásolta a bukaresti Colectiv klubban történt egy évvel ezelőtt történt tragédia. Tavaly október 30-én több illetékes szerv sorozatos mulasztása miatt tűz ütött ki a szórakozóhelyen, amelynek 64 halálos áldozata volt. A tragédia következtében életek, sorsok változtak meg, a sebesültek közül pedig többen még a mai napig sem jöttek teljesen helyre, sokan életük végéig nyomorékká váltak. A felelősségre vonás pedig még nem történt meg.

A baleset nyomán több illetékes lemondott tisztségéből, letartóztatások történtek, a szigorodó ellenőrzések során a tűzvédelmi szabályok elmulasztása miatt szórakozóhelyeket zártak be. A tragikus esemény miatt a „Korrupció öl!” jelszóval utcára vonult tömeg több napos tiltakozása nyomán pedig Victor Ponta kormányának helyét Daniel Cioloș technokrata kabinetje vette át.

Egy év elteltével az illetékes szervek még mindig nem szolgáltattak igazságot az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. Az ügyben három bűnvádi per indult, kettő esetében a bírák az összegyűjtött bizonyítékokat vizsgálják, a harmadik dossziét pedig visszaküldték a korrupcióellenes ügyészségnek, az ügycsomó felülvizsgálatát kérve.

A tragédiát túlélő áldozatok és családjaik szerint a fő bűnösök felelősségre vonása elmaradt. Az ügyészek nem tartják kizártnak a vizsgálatok kiterjesztését, elsősorban a készenléti felügyelőség, a 4. kerület polgármesteri hivatal urbanisztikai főigazgatóságának munkatársaira, az klub szivacsborításnak a kivitelezőire is. A gyanú szerint ha ők is becsülettel, lelkiismeretesen látták volna el munkájukat, nem történt volna meg a tragédia.

Az esetből – sajnos – az illetékesek nem sokat tanultak. Jóllehet a tragédiát követően számos szórakozó helyet a tűzbiztonsági engedélyek hiánya miatt bezárta, ezek lassan újranyitottak – Bukarest történelmi városközpontjában a bezárásra ítélt klubok, bárok több mint a fele ismét működik –, miközben tulajdonosaik rendszerint csak látszatintézkedéseket tettek.

Hírek szerint a működési engedélyek megint csak viszonylag könnyen – egy boríték árán – megszerezhetők. A felelősök köre pedig igen széles, hibáztathatóak a szemet hunyó önkormányzatiak, a némi csúszópénzért a tűzbiztonsági előírásoktól eltekintő tűzoltók, az ellenőrzéssel megbízott személyek. A rohammentő-szolgálat megteremtője, Raed Arafat egyáltalán nem zárja ki, hogy hasonló tragédiák bármikor megismétlődhetnek. Elkerülésükért azonban senki nem tesz semmit – maga Raed Arafat sem.

Az október 30-i pokol

Tavaly október 30-án tűz ütött ki Bukarest egyik népszerű klubjában, ahol éppen rockkoncert zajlott. A gyúlékony anyagból készült hangszigetelés és mennyezet miatt a helyiség pillanatok alatt lángra kapott egy rosszul elhelyezett pirotechnikai eszköztől, a szűk kijáraton az áldozatok nem tudtak kimenekülni. A tragédia éjszakáján 27-en haltak meg, majd további 37-en veszítették életüket az elszenvedett égési sérülések következtében. Összesen 150-en sérültek meg.

Október 31-én a kormány rendkívüli ülésén három napos nemzeti gyászt rendelt el. Klaus Johannis államfő még ugyanezen a napon post mortem a Nemzeti Érdemérem lovagkeresztjével tüntette ki Claudiu Petrét és Adrian Ruginát, akik a sebesültek mentésénél veszítették életüket.  Az egészségügyi tárca adatai szerint november 2-án 137 sérültet ápoltak Bukarest kórházaiban. Közülük 80 állapota igen súlyosnak bizonyult.

November 2-án kihallgatták a Colectiv klub három tulajdonosát, Costin Mincut, Alin George Anastasescut és Paul Ganceát, akiket gondatlanságból elkövetett gyilkossággal és testi sérülések okozásával gyanúsítottak. Egy nappal később mindhármukat őrizetbe vették. November 3-án újabb sérült veszítette életét, ezzel a halálos áldozatok száma 32-re emelkedett.

A tömeg az utcára vonult

November 3-án számos bukaresti gyűlt össze az Egyetem-téren, de többen a kormány előtt is tüntettek, Victor Ponta miniszterelnök, Gabriel Oprea és Cristian Popescu Piedone kerületi polgármester lemondását követelve. Utóbbi adott ugyanis törvényellenesen engedélyt a klub működésére.

Victor Ponta november 4-én lemondott, és a kerületi polgármester is bejelentette távozási szándékát. Utóbb azonban meggondolta magát. Ugyanaznap este már közel 30 ezer ember gyűlt össze Bukarestben, akik nem elégedtek meg a két személy lemondásával. De Románia más városaiban is összesen mintegy 40 ezren tüntettek, szolidaritást vállalva a bukarestiekkel.

Klaus Johannis november 5-én az oktatási tárcavezetőt, Sorin Câmpeanut nevezte ki ideiglenes kormányfővé. Több európai állam is közölte, kórházai fogadják a súlyos sebesülteket. A nagyon súlyos sérültek állapotát belgiumi szakorvosok mérték fel a helyszínre utazva.

147 tanú

November 6-ig a főügyészség befejezte a helyszíni vizsgálatokat, 147 tanút hallgatott ki. Ezen a napon őrizetbe vették Cristian Popescu Piedonét és a polgármesteri hivatal további két alkalmazottját. Ugyancsak őrizetbe került a tüzet közvetlenül előidéző pirotechnikai eszközökért felelős Viorel Zaharia – őt gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsították –, valamint iratok eltüntetésének vádjával Cristian Mihai Nita és Daniela Ioana Nita.

November 8-ra a halottak száma 45-re emelkedett. Ezen a napon egy C17-es NATO repülőgéppel tíz sérült áldozatot szállítottak nagy-britanniai és norvégiai kórházakba.

Egy nappal később a kormány intézkedett a romániai illetve külföldi kórházakban ápoltak családtagjainak támogatásáról. November 9-én egyébként a halálos áldozatok száma elérte a 47-et, miután elhunyt Teodora Maftei és Liviu Zaharescu fotóriporter. Egy napra rá egy birminghami kórházban ápolt sérült is meghalt, a tűzeset tehát már 48 halottat követelt.

A bukaresti katonai bíróság döntése értelmében november 10-én 30 napra őrizetbe vették a bukaresti katasztrófa-elhárító felügyelőségének munkatársát, George Mateit, helyt adva az Országos Korrupcióelleni Ügyészség kérésének. A halottak száma december 13-re már 61-re emelkedett, március 14-re pedig elérte a végső számot, a 64-et.