Miközben a honatyák megpróbálják megfúrni a dohányzásellenes törvényt, az egészségügyi tárca adat elrettentő adatokat közölt a dohányzás hatásairól. E szerint évente 42 ezren halnak meg Romániában cigarettázás következtében. A minisztérium szerint ennyien veszítenék összesen életüket, ha kétszáz utasszállító repülőgép zuhanna le egy esztendő leforgása alatt.

A dohányzás 28-35 év közötti fiatalok életét is követeli. Az külön aggasztó, hogy egyre fiatalabb korban kezdik el a dohányzást, a 11 év alatt gyermekek öt százaléka pedig legalább egyszer már megpróbálkozott a cigarettázással.

Ezek a riasztó adatok arra késztették az illetékeseket, hogy hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki, amelynek alkalmazásával a következő húsz évben gyakorlatilag minimális szintre lehetne csökkenteni – az illetékesek szerint: a nullához lehetne közelíteni – a dohányzók arányát.

Az első nemdohányzó nemzedék

A stratégiát az államfői palotában hozták nyilvánosságra, és az elsősorban a gyermekeket kívánja távol mentesíteni a káros szenvedélytől. Az egészségügyi tárca elképzelése az, hogy 2035-re felnőjön az első nemdohányzó nemzedék. Ezzel Románia felzárkózna olyan országok mellé, mint Franciaország, Dánia, Írország, amelyek hasonló célt tűztek ki maguk elé.

A stratégia több fő irányvonalat jelöl meg. Az első természetesen a megelőzés. E szerint a gyermekeket idejében tájékoztatnák a dohányzás ártalmairól. Sajnos jelenleg az ideiglenes tantárgyként szereplő egészségvédelmi nevelést csupán a diákok alig hat százaléka választotta. Szakemberek szerint ha száz gyermek közül egy is dohányzik, már ez a tény is aggodalomra ad okot. Az ikoláskorúaknál ráadásul könnyen kialakul a függőség, a passzív dohányzás pedig asztmát válthat ki a náluk.

Ugyanakkor a terhes nőket is felvilágosítanák a dohányzás ártalmairól, emellett azon lennének, hogy passzív dohányzókká se válhassanak. Szigorú megbüntetnék – és az intézkedést megfelelőképpen ellenőriznék is – mindazokat, akik 18 év alatti gyermekeknek cigarettát adnak el. A jövőben nem fogadnál el védekezésként azt, hogy a kiskorút felnőttnek nézték…

De a megelőző akciók kiterjednének a dohányzó felnőttekre – elsősorban a szülőkre – is, akik a leszokásukkal példát adhatnának a gyermekeknek. A stratégia magában foglalja a dohánytermékek reklámozásának betiltását is.

15 év után áll helyre a szervezet

Az egészségügyi tárcavezető ez alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a dohányzás évi 42 ezer halottat követel Romániában. Ráadásul a dohányzás káros tünetei nem jelentkeznek azonnal, a kóros elváltozások csupán 3-5 év múlva mutatkoznak meg.

Ha egy dohányos 48 órára felhagy káros szenvedélyével, akkor már csökken a szívinfarktus veszélye, a nikotin pedig kiürül a szervezetéből. Ezért a dohányzás elhagyásánál a legnehezebb az első 48 óra, mivel a szervezet még nem szabadult meg a megszokástól. 48 óra után egyébként az íz- és a szaglóérzék is helyreáll. 72 óra elteltével a dohányzással felhagyó több energiát érez magában.

Három hónappal az utolsó elszívott cigarettát követően a volt dohányos már nem kívánja a nikotint, két és tíz hónap között pedig a vér állaga is jelentősen feljavul. A dohányzással való felhagyás utáni 3-9 hónapban a tüdőkapacitás 10 százalékkal javul. Egy év után 50 százalékkal nő annak esélye, hogy a dohányzástól megszabaduló személy nem kap infarktust, 10 év után pedig teljesen eltűnnek a dohányzás ártalmai a tüdőből. A dohányzással felhagyó személy szervezete 15 év után már semmiben sem különbözik a nemdohányosétól.

Egy kis statisztika

Statisztikák szerint Romániában egy dohányos átlagosan napi 12 cigarettát szív el. A magukat dohányosnak valló személyek napi egy doboz cigarettáról beszélnek. Korosztály szerint a legtöbb dohányos a 35-44 év közötti személyek között van, akik napi átlagban 15 cigarettát szívnak el.

A dohányosok között több a férfi, mint a nő, előbbiek naponta 14, utóbbiak napi 11 cigarettát szívnak el. A városon élő lakosság csaknem 80 százaléka egyetért a dohányzás korlátozásával, a nemdohányzók részaránya pedig 92 százalékos.

A megkérdezettek 26 százaléka heti 1 lej és 30 lej közötti összeget költ dohánytermékekre, egyötödük 31-50 lejt, 30 százalékuk pedig 51-100 lejt költ szenvedélyére. A mintacsoport egy százaléka elektromos cigarettát szív, 8 százalék leszokott az elektromos cigarettáról. Utóbbiak jelentős része városi környezetből és a férfiak sorából kerül ki.

A nemdohányzók kétharmada, kereken 66 százaléka soha nem dohányzott, 34 százalék nem dohányos viszont a dohányosok sorából került ki. a dohányzást abbahagyók 63 százaléka naponta, 37 százaléka ritkábban cigarettázott. A dohányosok 82 százaléka 22 éves kora előtt kezdte el a cigarettázást, közülük 49 százalék a nagykorúvá válása előtt próbálkozott meg vele

Szakértők szerint az elektromos cigaretták sem segítenek a gondokon, mivel – az újabb kutatások szerint – azok is mérgező formaldehidet, rákkeltő anyagokat  tartalmaznak.