Mi volt a baj Orbán tusnádfürdői beszédével?

Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott beszédének az előző évieknél is nagyobb visszhangja volt. Az kormányfő ugyanis azt mondta: az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Egyúttal bírálta a civileknek álcázott  "fizetett politikai aktivistákat".

Szombattól megszűnt a demokrácia

A legkeményebben talán Tamás Gáspár Miklós fogalmazott az ATV Egyenes beszéd című műsorában, amelyben kijelentette: a miniszterelnök tusványosi beszéde azt jelenti, hogy Magyarországon szombattól hivatalosan megszűnt a demokrácia.

A filozófus szerint az idei Tusványos rendkívül fontos esemény volt, mert a magyar kormány vezetője – akit a filozófus történelmi alaknak, karizmatikus figurának tart – szakított az eddigi felfogásával, illiberális államot épít, szakítani akar a jóléti állam ideájával, sőt szerinte az emberi jogok is túlhaladottak, és szembefordult a civil társadalommal is. Tamás Gáspár Miklós szerint ez szakítás az „úgynevezett szabad világban” kialakult társadalmi konszenzussal, szakítás a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjével.

Szerinte Orbán már nem fogja a hatalmat önként kiadni a kezéből, és azt is nyilvánvalóvá tette, hogy választás útján őt nem lehet eltávolítani – vagy itt marad, amíg egészsége engedi, és irányítja az ország sorsát lefelé, vagy hatalmas zűrzavar lesz az országban. A filozófus szerint a négymillió szegényt lehet szembeállítani azzal a hazugságtengerrel, amivel Orbán, és szolgái elárasztják az országot.

Ellenzéki kritikák

Az Együtt-PM Szövetség az Európai Bizottsághoz fordul Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn mondott beszéde miatt, segítséget kérve a független civil szervezetek „üldöztetése”, és „Magyarország putyinizálódása miatt”. Szerintük Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn most mondta ki először nyilvánosan, hogy „fel kívánja számolni a magyar demokráciát, és helyette egy oligarchikus államszervezet kialakítását tűzi ki célul, amelynek példája a putyini Oroszország”.

Az MSZP elnöke szerint a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből. Tóbiás József pártelnök úgy véli, közjogilag még van az országnak miniszterelnöke és kormánya, de az értékeket tekintve nemcsak a szocialistákkal szakított a kormányfő ezzel a beszédével, hanem a liberálisokkal, a konzervatívokkal és mindenki mással, aki a demokrácia értékrendszerében keresi a megoldásokat.

Balázs Péter volt uniós biztos szerint nem lesz következmény nélküli Orbán Viktor hétvégi beszéde. „Biztosan összeráncolták a homlokukat az EU-ban, hogy Oroszország, és Törökország a példa hazánk számára”– vélekedett. Hozzátette: ezzel a beszéddel folytatódhat az ország elszigetelődése, ami nem mellesleg a befektetőket is elriasztja.

Székely szerint Orbán nem úgy gondolta. Székely István szerint elsősorban egy belpolitikai „hitvitára” adott választ Orbán Viktor tusványosi beszédében, nem arról van szó, hogy államszervezési szinten nyúlna hozzá a magyarországi demokrácia alapértékeihez. „Az illiberális demokrácia fogalma Fareed Zakaria 1997-es tanulmányával került a szakmai viták középpontjába. Azóta is vitatott, hogy az illiberális demokrácia egyáltalán demokráciának minősül-e európai kontextusban. Magyarország az Európai Unió tagja és kétségtelen, hogy közjogi értelemben liberális demokrácia lesz még annak az intézkedéssorozatnak a megvalósítása után is, amit Orbán Viktor miniszterelnök vázolt. A liberális demokrácia alkotmányi szintjén szavatolt hatalommegosztást jelent, jogállamot, piacgazdaságot, a választások időben történő megtartását. Az én értelmezésemben szó sincs arról, hogy ezeket és az ehhez kapcsolódó európai gyakorlatot rúgná fel Orbán Viktor” – mondta a Transindexnek a politológus.

Az LMP társelnöke, Schiffer András kifejtette: Orbán Viktor egész hatalomgyakorlását a cinizmus tartja össze, ami leginkább abban érhető tetten, ahogy „gátlás nélkül” kihasználja, hogy a magyar társadalom „szolidaritáshiányos”.

A Demokratikus Koalíció szerint Orbán Viktor miniszterelnök szombati tusványosi beszédében lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben „egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés” a követendő példa. Kerék-Bárczy Szabolcs, az ellenzéki párt elnökségi tagja szombaton úgy fogalmazott: a miniszterelnök „sajnos vagy elmeháborodott, és/vagy hazaáruló”.

A Liberálisok szerint a kormányfő Tusnádfürdőn elmondott szombati beszédében új államrendet hirdetett, megtámadta mindazt, ami a demokrácia alapja. Orbán Viktor nemet mondott a szabadságra, a piacgazdaságra, a civil társadalom önszerveződésére és értékeire. „Megtagadta mindazt, amiért egykoron harcba szállt és politikai szerepet vállalt, megtagadta egykori önmagát” – fogalmaztak.

A beszéd védelmezői

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója szerint Orbán Viktor kormányfő Tusnádfürdőn mondott beszédében erős liberalizmuskritika fogalmazódott meg. Az elemző, a Századvég Alapítvány elnöke szerint Orbán Viktor nem mondta azt, hogy kiveszik az alkotmányból a liberális alapjogokat. Mint mondotta, Magyarországon megvalósult a liberális demokrácia. Azt nem kell védeni, számon kérni, ami megvalósult – szögezte le, igaz, hozzátette: a nagy kérdés az, a jövőben hogyan és miként legyen.

A Magyar Hírlap szerint Orbán Viktor múlt szombati beszédében egy szó sem volt diktatúráról, a demokrácia felszámolásáról. Nem tett hűségesküt Vlagyimir Putyinnak sem. Azt mondta csak, hogy a magyarországi kapitalizmus az eddigi, a rendszerváltáskor kialakult formájában ma már a túlnyomó többség számára elfogadhatatlan. Megváltozott a világ is közben, ha nem számolunk Kínával és Oroszországgal, ha nem tanuljuk el azt, ami hasznos, hibát követünk el – írta szerkesztőségi cikkében a lap.

Külföldi sajtóvisszhang

Orbán Viktor miniszterelnöknek a tusnádfürdői beszédéről több nemzetközi lap is beszámolt. A pozsonyi Sme szerint Orbán Viktor rendszeres tusnádfürdői beszédei alkalmával „minden óvatosságát elveszíti”, mostani beszéde nyíltság terén minden eddigit felülmúlt, mivel lényegében kimondta, hogy a nyugati típusú liberális demokrácia és a nyugati értékek követése Magyarországon véget ért

A szlovák lap magyar ügyekkel foglalkozó kommentárírója, Peter Morvay megjegyzi: érdekes lesz követni, miként „egyeznek ki” a magyar miniszterelnök szavaival azok a nyugati és szlovák konzervatívok, akik eddig védték attól, hogy az Európai Unió „bármi hatékonyabb intézkedést hozzon Orbán rezsimje ellen”.

A pozsonyi Pravda úgy véli, ha Orbán Viktor csak a felét is komolyan gondolja annak, amit mondott, akkor is meg kell állapítani, hogy „nagyon súlyos forgatókönyv” körvonalazódik. A lap szerint azt a módot, ahogyan Orbán Viktor „támadta a liberális államot és a demokráciát” az Európai Uniónak nagyon komolyan kell vennie, mivel egy olyan ország, amely „Orbán értelmezése szerint” se nem nyugati, se nem liberális, és talán nem is demokratikus, soha nem lett volna az EU része.

A Süddeutsche Zeitung idevágó cikkének címe: Elég! Az írás szerzője szerint a magyar miniszterelnök már régen nem tud igazán meglepetést okozni, de „most felülmúlta önmagát”. „Ezek után „már csak egy kérdés következhet: tényleg el kell-e viselnie Orbánt az EU-nak?” A cikkíró végül rámutat: az Európai Néppártnak „ajtót kell mutatnia” Orbán Viktornak.

„Orbán hideg és cinikus pragmatista lett – vélekedik a lengyel Gazeta Wyborcza honlapja. Hideg, mert csak országa pillanatnyi érdekei foglalkoztatják, és cinikus, mert miközben az EU-t kritizálja „mohón kapkod az onnan érkező pénzekért”. A lap úgy véli, Lengyelországnak is felül kell vizsgálnia Orbánhoz fűződő viszonyát.

Orbán egykor – és most

Orbán Viktor az utóbbi 25 évben meglehetősen eltérő nézeteket vallott a liberalizmusról.  Íme, véleményei, 1989-től kezdve:

A hozzám legközelebb állók, Kövér László és Fodor Gábor velem együtt egyfajta szociálliberális meggyőződésűek. (HVG, 1989. augusztus 26).

Mi liberálisok vagyunk. (Népszabadság, 1990. május 5.)

Ebben a térségben a liberális politikának szükség szerint nemzeti elkötelezettségűnek kell lennie. (Népszava, 1993. április 19.)

Mi is liberális párt vagyunk, de inkább szabadelvűt mondunk. (Hajdú-Bihari Napló, 1995. július 10.)

Ha az SZDSZ szociálliberális, akkor mi konzervatív liberálisok vagyunk. (Hajdú-Bihari Napló, 1995. július 10.)

A liberálisok szabadságot, a szocialisták modernizációt, a polgári erők pedig közösséget építenek. (Magyar Nemzet, 2006. szeptember 9.)

Vannak a radikális jobboldaliak, akik nem szeretik a liberális demokráciát, nem szeretik azt, amit úgy nevezünk, hogy „egység a sokféleségben”. (Magyar Hírlap, 2007. november 17.)

Mára az embereknek, baloldaliaknak és liberálisoknak is, elege lett az arcátlan, offshore stílusú kormányzásból, és változást várnak. (Hír TV, 2009. június 4.)

A magyar baloldalt felvásárolta egy neoliberális tőkéscsoport. (Magyar Nemzet, 2009. július 25.)

Az MSZP radikális neoliberális párttá vált az elmúlt évek során, ezért zsugorodott össze, ezért veszítette el önazonosságát, és ezért fenyegeti a jelentéktelenné válás veszélye. (Magyar Nemzet, 2009. július 25.)

Az alaptörvény nem egy liberális alkotmány. (Duna TV, 2013. július 27.)

Az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam (…) Egy demokrácia nem szükségképpen liberális. (…) Attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. (Tusnádfürdő, 2014. július 26.).

Kapcsolódók

Kimaradt?