Levélben tiltakozott Vona Gábor, a Jobbik elnöke március 21-én megjelent Jobbik: a Fidesz mankójától a romagyilkosságokig című cikkünk egyik állítása ellen, miszerint pártja politikusainak szerepük volt a magyarországi romagyilkosságokban.

A magyarországi politikus „új, hiteles cikket” követel, és azt kéri, mutassuk be azokat a tényeket – például politikai nyilatkozatokat –, amelyek közvetve vagy közvetlenül igazolják „az Önök által feltételezett és nyilvánosan, beleegyezésünk nélkül közzétett ok-okozati összefüggést a párt politikusai és a fentebb említett gyilkosságok között”.

Vona Gábor szerint a cikkben megjelent állítás sérti az emberi méltóságát és az ártatlanság elvét. Levele végén a politikus jelezte: ha nem közöljük az állítás bizonyítékait, vagy nem kérünk nyilvánosan bocsánatot a cikkért, akkor a bírósághoz fordul jogorvoslatért.

Vona Gábor levelét Menyhárt Gabriella, a Jobbik romániai jogi képviselője továbbította lapunknak. Az ügyvéd a maszol.ro-nak elmondta: Magyarországon már született olyan bírósági döntés, amely kimondja, hogy a pártnak és politikusainak nincs közük a romagyilkosságokhoz. „Ez az ítélet már megszületett, csak még nincs megszerkesztve” – jelentette ki.

A cikkünkben szereplő tények

A Jobbik elnökének figyelmét elkerülhette az a tény, hogy a – Magyarországon korábban megjelent írások alapján készült – cikkben írtunk az érintett fél, a magyarországi Országos Cigány Önkormányzat 2007. júniusi tüntetéséről a Jobbik székháza előtt, amelyen a résztvevők „a magyarországi cigány közösség méltóságát sértő, gyűlöletkeltés, uszítás, közösség elleni izgatás” ellen emelték fel szavukat.

Megírtuk azt is, hogy a Jobbik nevéhez fűződik a rendőrség által a rendszerváltás előtt is használt cigánybűnözés fogalmának felelevenítése is. A levélíró figyelmét az is elkerülte, hogy éppen jómaga, pártja támogatásával 2007-ben egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, amely „része vagy gerince” kívánt lenni a Jobbik Bethlen Gáborról elnevezett programja szerint felállítandó nemzetőrségnek, részt kívánt venni a nemzeti önvédelem erősítésében. Tényként szerepelt a cikkben az is, hogy a Jobbik egy futás közben meggyilkolt nő halála kapcsán rendezett fáklyás felvonulás alkalmával azt ígérte: ha kormányra kerülnek, akkor visszavezetnék a halálbüntetést, szavatolnák a Magyar Gárda tevékenységét.

Ugyancsak tény az is, hogy a Jobbik militarista szervezetei gyakran hivatkoznak Prónay Pálra és különítményére, a Rongyos Gárdára is, amely az első világháborút után követte el kegyetlenségeit, a fehérterror gárdistáit példaképüknek tekintik. A cikkben az is szerepelt, hogy a gyöngyöspatai eseményeket követően – miután a helyszínen megjelent és igazoltatni kezdett a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület – a településre érkezett maga Vona Gábor, aki nagygyűlést tartva lázított a „nem kívánatos” személyek (magyarul: cigányok) ellen. 

Korábban kifogásolta egyik cikkünket Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője is. Ebben azt állítottuk, hogy a párt a közvélemény átverésével kívánt médiaeseményt kreálni egy Sepsiszentgyörgyre meghirdetett sajtótájékoztatóból. Ezt ugyanis azzal harangozták be, hogy jelen lesz rajta a Romániából kitiltott Szávay István is. Cikkünket a képviselő, illetve Kisgyörgy Levente, a Jobbik székelyföldi jelöltje lapunknak adott nyilatkozatára alapoztuk. Szávay utóbb cáfolta a maszol.ro-nak adott kijelentését, és elkérte a telefonbeszélgetések hanganyagait. A képviselő nyilatkozatáról nem készült felvétel, de a Kisgyörgyéről igen, és ezt továbbítottuk a politikusnak. Szávay utána már nem kifogásolta a cikkünket.

Ami nem fért be a cikkbe

A cikkben, terjedelmi okok miatt nyilvánvalóan eltekintettünk a Jobbik más, hasonló természetű megnyilatkozásaitól. Kitérhettünk volna arra is, hogy 2007-ben a Jobbik alelnöke, Biber József Tibor közleményben jelentette ki: a cigányság körében jelentős a vérfertőzésből született populáció nagysága, amit az utóbbi időben nyilvánosságra került családon belüli erőszakról szóló bűnügyi hírek bizonyítanak. A pártvezető ebből azt a következtetést vonta le, hogy „a cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigánybűnözés egy részét”.

E kijelentés kapcsán a kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő bocsánatkérést várt az alelnöktől, leszögezve, a párt megközelítése amellett, hogy sérti és megalázza a magyarországi cigányság mélyszegénységben élő, legkiszolgáltatottabb rétegeit, olyan összefüggéseket sejtet, amelyek hangoztatása már évtizedek óta nem fogadható el a demokratikus társadalmakban. „Remélem, hogy a Jobbik vezetősége, illetve a közlemény szerzője is felismeri, hogy a közlemény súlyosan sérti az érintettek emberi méltóságát, és ennek megfelelően nyilvánosan megköveti az érintetteket” – írta a kisebbségi ombudsman.

Nem említettük azt sem, hogy 2009-ben a Jobbik együttműködésben állapodott meg Szegeden olyan szélsőséges szervezetekkel, mint a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, illetve több olyan más szervezettel is, amelyek nem akartak a sajtó nyilvánossága elé lépni. A Jobbik által több helyen is megszervezett Magyar Élet Menetén, például a 2012. évi Veszprém megyei rendezvényen a párt megyei elnöke, Ferenczi Gábor a „magyar élettér beszűküléséről” beszélt.

A Jobbik idei, választási kampánya alkalmával egyebek között a nyilasok Szebb jövőt köszönését használta egyik jelmondatául, a kifeszített pannók ott lógtak mindenfelé.

Nem gyilkoltak, romák ellen uszítottak

Cikkünkben nem azt állítottuk, hogy a Jobbik politikusai részt vettek a cigánygyilkosságokban, hanem csupán azt, hogy cigányellenes retorikájuk, uszításuk szerepet játszhatott a tragikus eseményekben.

Emlékeztetőül: a Jobbik előretörésére magyarázatot keresve Karácsony Gergely és Róna Dániel is a politikai párt cigányellenességében látja a jelenség egyik okát: „A politikai elitből való kiábrándultság és a romákkal szembeni ellenszenv önmagukban még nem magyarázzák meg a Jobbik előretörését, fontos volt az is, hogy a Jobbik a Magyar Gárdával és cigányellenes retorikájával meg tudjon jelenni a politikai piac kínálati oldalán. (…) Valószínűleg a cigányellenességre gondolt Vona Gábor, amikor azt mondta, hogy a társadalom kétharmada Jobbikos, csak még kevesen tudnak róla. (…) A szélsőjobb sikerének valódi oka tehát az a polgárháborúhoz közeli állapot, amely 2009-ben kialakult a roma és a többségi társadalom között.” (Karácsony Gergely – Róna Dániel: A Jobbik titka. A szélsőjobb magyarországi megerősödésének lehetséges okairól)