Lemondta Moszkvába tervezett csúcstalálkozóját Barack Obama amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel. A hivatalos oka a találkozó elmaradásának az, hogy Moszkva menedékjogot adott Edward Snowdennek. A kétoldalú találkozó lemondásától függetlenül Obama azonban részt vesz a G20-csoport szentpétervári csúcstalálkozóján, Moszkvába viszont nem utazik el, helyette egy svédországi látogatást iktat be a programjába.

Politikusi vélemények

Ben Rhodes, Obama nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese elmondta: Oroszország múlt heti döntése Snowden menedékkérelméről csak tovább rontott az egyébként is feszült orosz-amerikai viszonyon. Oroszország a múlt héten ideiglenes menedéket adott Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt szerződéses alkalmazottjának, aki információkat szivárogtatott ki a sajtónak az Egyesült Államok hírszerzésének titkos adatgyűjtéséről.

John Kerry amerikai külügyminiszter támogatja Barack Obama amerikai elnök döntését a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozó lemondásával kapcsolatban – jelentette be az USA Külügyminisztériumának szóvivője, Jen Psaki. Ugyanakkor Psaki azt is hozzátette, hogy az USA fontosnak tartja az Oroszországgal való együttműködést.

A Kreml csalódott a találkozó elmaradása miatt – mondotta szerdán Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója. Moszkva úgy látja, hogy a döntés hátterében egyértelműen a Snowden-ügy áll. A kialakult helyzet azt jelzi, hogy az Egyesült Államok „továbbra sem hajlandó az egyenjogúság alapján építeni a kapcsolatokat” – fogalmazott Putyin tanácsadója. Oroszország viszont továbbra is fenntartja az Obama elnöknek szóló meghívást.

Washingtoni elégedetlenségek

Barack Obama valóban javítani akarta a kapcsolatokat Oroszországgal, még akkor is, ha ezt a törekvést mind demokrata, mind republikánus körökben sokan és hevesen ellenezték. Szerinte Moszkva azonban becsapta Obamát, a Snowden-ügyet „gyerekesen, kicsinyesen” kezelte, bosszantani akarta vele az Egyesült Államokat.

Az amerikai elnök viszont elsősorban azért döntött úgy, hogy lemondja a Moszkvába tervezett kétoldalú megbeszélést Putyinnal, mert csak kevés jel utal arra, hogy a találkozón előrelépést lehetne elérni. „Továbbra is együttműködünk Oroszországgal azokban az ügyekben, amelyekben megvan a közös nevező, de az elnök és nemzetbiztonsági csapata egyhangúlag arra jutott, hogy a csúcstalálkozót nincs értelme megtartani a jelen körülmények között” – közölte a helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó. Obama szerint egyébként Moszkva időnként még ma is visszacsúszik egyfajta hidegháborús gondolkodásba.

Washington elégedetlen azzal is, hogy Oroszország már többször megakadályozta a szíriai rezsim elleni nemzetközi diplomáciai lépéseket, és továbbra is támogatja Bassár el-Aszad rendszerét. Bár a két külügyminiszter, Szergej Lavrov és John Kerry a tavasszal együtt kezdeményezett nemzetközi rendezési konferenciát, nem közeledtek az álláspontok a szíriai polgárháború kérdésében, és eltérően ítéli meg a két ország az iráni atomprogramot is.

Csalódását jelezte az amerikai diplomácia amiatt is, hogy nemrégiben ötéves börtönbüntetésre ítélték Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust. Azóta pedig, hogy 2011 decemberétől valamelyest megerősödtek a Putyint bíráló ellenzéki mozgalmak, Moszkvában egyre gyakrabban és egyre hangosabban hallatszanak olyan vádak, amelyek szerint az USA-ból pénzelik őket. Mára az is nyílt titok, hogy a két elnök nem kedveli egymást.

Az igazi ok

A csúcstalálkozó meghiúsulásának igazi okát azt jelenti viszont, hogy a G8-csoport júniusi, észak-írországi csúcstalálkozóján tartott Obama–Putyin különmegbeszélésen kiderült, esély sincs arra, hogy előrelépjenek az amerikai elnök számára különösen fontos nukleáris leszerelési kérdésekben. Obama még áprilisban, a nemzetbiztonsági tanácsadója, Thomas Donilon útján küldött üzenetben azt javasolta Putyinnak, hogy a 2010-ben Prágában megkötött új START-egyezményben rögzítetthez képest csökkentsék harmadával a hadászati támadó fegyverek számát, és erről még az idén írjanak alá keretszerződést.

Mivel Moszkva ezt a kérdést összekötötte az amerikai rakétavédelmi rendszerek európai telepítésének – általa ellenségesnek tekintett – tervével, Obama azt is felvetette, hogy tegyék átláthatóvá e rendszerek működését. A kiszivárgott hírek szerint indítványa értelmében rendszeres információcserével garantálták volna, hogy ez a program nem irányul Oroszország ellen. Ez utóbbit a két elnök által aláírt, de törvényhozási jóváhagyást nem igénylő megállapodásban rögzítették volna.

A kezdeményezést akkor Moszkvában pozitív fejleményként értékelték, Washingtonban most mégis azt vetik az oroszok szemére, hogy nem adtak rá érdemi választ. A Kreml képviselői viszont arra hivatkoznak, hogy kötelező érvényű biztosítékokat akarnak, olyan dokumentumot nem fogadnak el, amelyet egy elnökváltás után Obama utódja minden nehézség nélkül érvényteleníthet. Az éppen hadereje fejlesztésén fáradozó Moszkva ráadásul nem sietne egy újabb nukleáris leszerelési paktummal sem.

Kölcsönös elhidegülés?         

A 2009-ben, Obama első elnöki ciklusának elején meghirdetett politika eleinte, a Putyinnál liberálisabbnak tartott Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt még működni látszott, aztán, amint visszatért posztjára a régi-új államfő, egyre inkább a konfrontáció irányába mozdultak el a kapcsolatok.

A putyini külpolitika egyik vezérmotívuma, hogy ellenségnek állítsa be az Egyesült Államokat, az utóbbi egy-két évben megváltozott, agresszívebbé, Amerika-ellenessé vált az orosz külpolitika szókészlete. Politológusok szerint olyan idők következnek, amelyeket talán a hidegháborúhoz lehet hasonlítani, más elemzők egyenesen a „hidegbéke” korszakáról beszélnek, és úgy vélik, a csúcs lemondása egyszersmind az amerikai külpolitikai irányvonal módosulását is jelzi.