A Clujana a 90-es években egyszer már csődbe ment, ám az állam akkor úgy döntött, újjáéleszti a patinás vállalatot. Az elmúlt 15 évben a cég szinte mindvégig veszteséges volt. Mostanra 12 millió lejes tartozást halmozott fel, ami több, mint egy teljes év árbevétele.

Csődbiztost nevezett ki a kolozsvári törvényszék a fizetésképtelenné vált Clujana cipőgyárat működtető részvénytársaság felügyeletére. A lépésre azt követően került sor, hogy a cég vezetése kezdeményezte a vállalat fizetésképtelenné nyilvánítását. A cégvezetés amiatt szánta el magát a lépésre, mivel a Clujana 12 millió lejes tartozást halmozott fel, aminek a törlesztése a jelenlegi körülmények között kétségesnek tűnik. Ha a vállalat gazdálkodását nem sikerül rendbe tenni, Erdély egyik legrégebbi, 117 éves cége tűnhet el végérvényesen a süllyesztőben.

A jelenlegi Clujanát 1910-ben alapította a bajor származású iparos-vállalkozó Johann Renner. A kitűnő minőségű lábbeliket készítő Renner először Szászrégenben dolgozott, a nagyobb piacot kínáló Kolozsvárra 1900-ban telepedett át. Vállalata kezdetben Renner Testvérek et Co. Rt. bőrgyára néven működött, majd a harmincas években egyesült egy temesvári céggel, s attól kezdve Dermata néven futott. Ebben az időben már Románia legnagyobb cipőgyára volt.

A kolozsvári gyárat 1948-ban államosították, akkor a Herbák János nevet kapta, egy kommunista illegalistáról, aki a doftanai börtönben hunyt el, majd 1964-ben Clujana lett. Fénykorában 10 ezernél is több ember dolgozott az üzemben, a termelés nagyja exportra ment. A 80-as években a vállalat minőségi termékei idehaza már hiánycikknek számítottak, szerencsés volt, aki Clujana bakancsot tudott szerezni.

A rendszerváltás hozta a gondokat

A rendszerváltást követően a vállalat egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, részben a megváltozott piaci viszonyok, részben a rossz menedzsment miatt. 1999-ben, a még mindig közel 3000 dolgozót foglalkoztató Clujana csődbe ment. A termelés 2003-ban indult újra, mikor is a kormány úgy döntött, hogy feléleszti a nagy múltú vállalatot. A főrészvényes a megyei önkormányzat lett, az állam ugyanis részvényekké konvertálta a cégnek vele szembeni 5 millió eurós tartozását.

Fénykorához képest a Clujana jóval szerényebb keretek között működött az elmúlt években. 2003-ban a cég 35 emberrel kezdte meg a termelést, jelenleg 300 alkalmazottja van. 2016-os árbevétele 10 millió lej volt. Újraindulását követően tavalyelőtt volt első alkalommal nyereséges, akkor 200 ezer lejes profitot ért el.

Az elmúlt években a vállalat több mintaboltot nyitott erdélyi városokban és Bukarestben, ám, úgy tűnik, ezek nem túl sikeresek, ami nem is csoda, a Clujana termékek ugyanis már rég nem tartoznak az élmezőnybe, sem minőségük, sem dizájnjuk tekintetében. A csődbiztosi minőségben a Clujana gazdálkodását felügyelő CITR elnök-vezérigazgatója, Vasile Godîncă-Herlea a Ziarul Financiar gazdasági napilap megkeresésére elmondta, hogy jó esélyt lát a vállalat megmentésére.