Miután fejet mostunk Farmec samponnal, kinyitjuk az Arctic hűtőszekrényt, kiveszünk egy Ursus sört, majd megeszünk egy Rom csokit, zsebrevágunk egy Eugeniát, felhúzzuk a Clujana bakancsot, majd felpattanunk a Pegas kerékpárra. Ez a banális jelenet napjainkban épp úgy megtörténhet, mint ahogy lejátszódhatott 30 éve.

Bár a rendszerváltást követően a romániai boltokat is elárasztotta a multinacionális cégeknek a Tűzföldtől Kamcsatkáig, a világ bármely pontján fellelhető áruja, néhány, a kommunista érában megjelent termék meglepően jól vészelte át a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérést, s évtizedek óta szinte változatlan formában, jelenleg is közkedveltségnek örvend.

Ez utóbbiak egyike a Rom nevű rumos töltelékű csokoládé-szelet, melyet 1964-ben dobtak piacra, s jelenleg is az eredeti recept szerint készül. A gyártó, a rendszerváltást követően több tulajdonosváltáson átesett Kandia, 2005-ben látványos reklámkampánnyal élesztette fel a terméket. 2010-ben aztán megpróbálták modernizálni a csomagolást, az amerikai lobogóval cserélve fel a piros-sárga-kék hátteret, ám a fogyasztóktól kapott visszajelzések annyira negatívak voltak, hogy rövid időn belül visszatértek a klasszikus, majd félévszázados dizájnhoz. A Rom jelenleg az egyik legnépszerűbb termék a maga kategóriájában, évi mintegy 3.500 tonnát adnak el belőle.

A Romhoz hasonlóan töretlen az Eugenia népszerűsége is. A rum ízesítésű kakaós krémmel összeragasztott kekszet 1947-48 táján kezdték el gyártani Konstancán. Annak ellenére, hogy napjainkban óriási a kínálat az édességek terén, az Eugenia továbbra is kelendő. A klasszikus, kakaós ízesítés mellett immár tejes, vaníliás és citromos változatban is forgalmazzák. A Dobrogea Group 1997-ben levédte az Eugenia márkanevet, azonban a megszólalásig hasonló termékeket jónéhány más cég is gyárt. A termelő becslései szerint hatvanegynéhány év alatt több mint 3 milliárd Eugenia került a boltok polcaira.

Míg a fentebb említett termékek lényegében nem változtak az elmúlt évtizedekben, jócskán akadnak olyanok is, melyeknek csak a nevük maradt meg: a napjainkban forgalmazott Dero mosópornak, az Ursus és az Azuga söröknek nem sok közük van az évtizedekkel korábban gyártott azonos nevű termékeknek.

Trapper és Traubiszóda. A komminizmus idején született termékek, márkák sikeres továbbélése a piacgazdaságban nem Romániára korlátozódó jelenség. Magyarországon a Sport Szelet, a Tibi csoki, a Piros Mogyorós és a Boci csoki sokak kedvence volt már a hetvenes-nyolcvanas években, és az ma is. A Traubiszóda termékjellemzői napjainkban is ugyanazok mint azokban az időkben mikor Magyarország volt a legvidámabb barakk, s piaci részesedését évről-évre növeli. Bár kevésbé sikeres, de 2001 óta ismét jelen van a piacon a másik magyar üdítő, a Márka is. Néhány évvel ezelőtt újjáéledt a Tisza cipő és ha kis szériában is, de gyártanak Trapper farmert is. 

Az időtálló kommunista márkák között nem csak élelmiszeripariak vannak. A jelenleg török tulajdonban levő Arctic a hazai piacvezető a háztartási elektromos termékek kategóriájában, míg a kolozsvári Farmec által gyártott Gerovital és Farmec kozmetikumok nagy népszerűségnek örvendenek külföldön is.

Nem minden egykori kommunista brand alkalmazkodott zökkenőmentesen a megváltozott piaci viszonyokhoz. Az 1911-ben alapított, egy ideig Dermata, majd Herbák János néven működő, fénykorában 8.000 embert foglalkoztató Clujana cipőgyár bakancsaiért a 80-as években sorban kellett állni, mint a szalámiért. A rendszerváltást követően a vállalat leszálló ágra került, s 1999-ben csődbe ment. 2003-ban a cég részvényeit a Kolozs Megyei Önkormányzat vette át, s egy évvel később újraindult a termelés, 35 alkalmazottal.

A Clujana jelenleg több száz alkalmazottal működik, a termelés zöme exportra megy, míg belföldön javarészt mintaboltokon keresztül értékesítik. A Clujanához hasonló utat járt be a Pegas is. A közkedvelt kerékpárból mintegy 300 ezer készült a zernyesti üzemben, ám a 80-as években leállították a gyártását. 2011-ben aztán két bukaresti fiatalember levédte a márkanevet és 2012 júniusában elkezdte a tajvani alkatrészekből összeszerelt kerékpárok értékesítését. Kezdetben Street1, illetve Street2 néven egy női- és egy férfi modellt gyártottak, ezekből 14 hónap leforgása alatt 450 darabot értékesítettek. Idén már nemzetközi vásárokon is részt vettek, s új  modellek piacra dobását tervezik.