„Most vagy soha” hangulat Verespatakon
Szívvel-lélekkel részt vett a verespataki aranybánya megnyitásáról szóló Fehér megyei vasárnapi népszavazás kampányában ezekben a napokban a beruházó Rosia Montana Gold Corporation mintegy ötszáz alkalmazottja. Nem csoda: a munkahelyük a tét. Az RMGC már szeptemberben közölte velük, hogy 2013 januárjától takaréklángon működik majd a cég, nagy arányú leépítések várhatók.
Fehér megye önkormányzata november 16-i ülésén döntött arról, hogy a parlamenti választásokkal egy időben népszavazást tartanak a megye 35 településén arról, hogy támogatják-e a verespataki aranybánya megnyitását. A lakóknak erre a kérdésre kell válaszolniuk: "Egyetért-e az Erdélyi-érchegység bányászatának újraindításával és a verespataki bányaprojekttel?"
A referendumban bíznak
Bát tudatában vannak annak, hogy a vasárnapi népszavazásnak semmilyen jogi következménye nincs – a referendum semmire sem kötelezi a kormányt –, az igenek várható győzelme reménysugárt jelent az alkalmazottaknak. „Az emberek úgy gondolják: a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a térség akaratát. Abban bíznak, hogy a referendum után felgyorsul az engedélyeztetési folyamat, s megőrzik a munkahelyeiket” – mondta a maszol.ro-nak az RMGC egyik név nélkül nyilatkozó középvezetője.
Ezért a cég alkalmazottai, munkásoktól a felsővezetőkig, csapatokra osztva járják Fehér megyének azokat a településeit, ahol népszavazást tartanak. Plakátolnak, házról házra járva győzködik az embereket, szavazzanak igennel vasárnap. Eközben az ellenkampány is zajlik. A beruházást ellenző civil szervezetek letépik az RMGC plakátjait, és nemmel szavazásra buzdítják az embereket.
Még a benzinpénzt is levágták
Az egymást követő kormányok évek óta húzzák az időt, nem mondanak sem igent, sem nemet a bánya megnyitására. A döntésnek idén az sem kedvezett, hogy választási év van. Az RMGC 80 százalékát birtokló kanadai anyacég, a Gabriel Resources részvényeinek árfolyama egy év alatt 75 százalékkal csökkent: tavaly júliusban 8,2 kanadai dollárt ért egy értékpapír, mára 2,5-3 dollár között ingadozik az ára. A Gabriel részvényesei, akik 1999-től 300 millió dollárt fektettek a verespataki bányaprojektbe, megunták a várakozást: elzárták az RMGC pénzcsapjait.
Így szeptembertől a kanadaiak romániai vállalata alaposan lecsökkentette a költségvetését. Elsőként befagyasztották a beruházás részét képező különböző projektek (például a műemlékvédelmi program) finanszírozását. Később a nadrágszíjat annyira meg kellett szorítani, hogy a közép- és felsővezetők „benzinpénzének” egy részét is levágták. Verespatakon, a volt polgármesteri hivatal helyén korszerű szállodát épített a cég, ám üresen áll, berendezésére már nem futotta.
„Tudtuk már a nyáron, hogy baj van. Szeptemberben bejelentették, hogy januártól leépítések lesznek. Azt mondták, az összes munkást elbocsátják, az irodai alkalmazottaknak is csak egy része marad meg. A külsősök szerződését sem hosszabbították meg, januártól mehetnek, amerre látnak” – mondta bukaresti forrásunk.
Az RMGC hallgat
A maszol.ro hetek óta próbálja szóra bírni az RMGC illetékeseit arról, hogyan viszonyul a cég a referendum kampányához és milyenek lesznek a kilátásaik, ha a népszavazáson az igenek győznek. Szerettük volna megtudni, milyen költségvetéssel számolnak jövőre és mi lesz a sorsa az 500 alkalmazottnak.
Szentessy Cecília műszaki igazgató (rangban a második ember az RMGC-nél) korábban készségesen nyilatkozott a magyar nyelvű sajtónak a cég ügyeiről. Most azonban kedvesen elhárított azzal, hogy kérdéseinkkel forduljunk a sajtóosztályhoz, mert ő már nem tarthatja a kapcsolatot a médiával.
Lapunk az RMGC szóvivőjét többször megkereste, szóban és írásban is az elmúlt egy hónapban. Cătălin Hossu mindannyiszor azt válaszolta: kérdéseinket továbbította a cég vezetőinek, akik azonban „ülnek” a válaszokon.